Baumhorn Lipót 160

1860-ban, 160 éve született Baumhorn Lipót építész, aki korának legjelentősebb zsinagógatervezője volt. Huszonkét megvalósult épületével valóban ő építette a legtöbb zsinagógát Európában, maga mögött hagyva a műfaj osztrák és német specialistáit is. Összes zsinagógája a történelmi Magyarország területén áll vagy állt, és az 1888–1932 közé eső bő négy évtizedben készült. Legfontosabb művei az esztergomi, Temesvár–gyárvárosi, szolnoki, szegedi, brassói, újvidéki, losonci és gyöngyösi zsinagógák, de a fővárosban is négy épület fémjelzi nevét. Zsinagógái korszerű, centrális alaprajzzal és többnyire középkupolás, tornyos tömeggel készültek, a zsidóság kulturális asszimilációját hirdették. Többségük a mai napig használatban van, és vagy hitközségi, vagy kulturális céloknak ad otthont. Sajnos azonban még mindig akad olyan köztük, mely üresen, romosan áll.

Baumhorn a századfordulón alkotott, stílusa illeszkedett a 19. század végén épült historizáló városi épületek közé, ugyanakkor lépést tartott a szecessziós irányzatokkal is. Szakrális épületei kezdetben követték a keleties zsinagógaépítészeti hagyományt, ám a tervező hamar letért erről az útról, hogy a historizáló neo-stílusok és a századfordulós irányzatok szintézisét hozza létre.

Polgári megrendelésre készült városi épületei korábban nem kerültek az építészettörténeti kutatás fókuszába, mára azonban egyre ismertebbek a Szegedre, Temesvárra, Újvidékre és Budapestre tervezett székházai, lakó- és bérpalotái. Elég, ha olyan ismert épületekre gondolunk, mint a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár egykori palotája Szegeden (ma is banképület) vagy a temesvári Lloyd-palota, mely ma főiskolai épülettömb. A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) a Csongrád Megyei Építész Kamarával és a Szegedi Zsidó Hitközséggel együttműködve – és alkalmazkodva a járványügyi helyzet megszorításaihoz – köztéri fotókiállítást rendez, amelyen elsősorban a világi épületek kerülnek a középpontba. A kiállítás Szeged belvárosának sétálóutcáján, a Klauzál téren tekinthető meg – azon a helyen, amelynek közelében több, a tablókon látható épület ma is áll. A fotóanyag gerincét Bélavári Krisztina, a MÉM MDK műemléki fényképésze alkotásai adják, de további egy intézmény, valamint magánszemélyek összefogásának köszönhetően a jelenleg nehezen felkereshető temesvári épületek is részét képezik a kiállított anyagnak.

A Baumhorn Lipót 160 című köztéri fotókiállítás egy nagyobb rendezvénysorozat első állomása. A több hazai és határon túli helyszínre tervezett, Áhítatos építészeti formákBaumhorn Lipót tervei a szegedi zsinagógához című vándorkiállítás 2021–2022-ben fog megvalósulni. Az esemény a MÉM MDK és a Szegedi Zsidó Hitközség közös projektje, mellyel a 120 éve tervezett, felújítatlan belső terű szegedi zsinagógára szeretnénk felhívni a figyelmet. A mostani fotóanyagot kiegészítve eredeti tervrajzok és rituális textilek bemutatásával idézzük majd fel Magyarország második legnagyobb zsinagógájának keletkezéstörténetét és nagyszabású összművészeti egységét.

Időpont: 2020. október 1–25.

Helyszín: Szeged, Klauzál tér

A kiállítás kurátora dr. Oszkó Ágnes Ivett művészettörténész

 

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail