Épített örökségünk 28 találatok
  • Szerb templom

    Az ortodox szerb templom a Dóm tér északi oldalán, a Tisza partjához közel áll. A szerbek az Oszmán Birodalom előrenyomulása miatt húzódtak északra, így érkeztek meg Szegedre a középkor folyamán.
  • Schäffer-palota

    Az épület mai képe mutatja meg igazán, hogy mit vesztett a szegedi városkép, amikor a múlt század húszas éveiben, a ház tulajdonosai a költséges karbantartásra hivatkozva teljesen megfosztották szecessziós díszeitől a bérpalotát. Több utcás homlokzatát egykor gazdag szecessziós ornamentika díszítette.
  • Városháza

    A mai Városháza a harmadik épület egyazon helyen, azonos funkcióval. Az első, szerény kivitelű épületet 1728-ban építették, ennek helyén a 18-19. század fordulóján Vedres István tervei szerint, már a mai alapterületen épült meg a második.
  • Ungár-Mayer-palota

    A kései szecesszió szegedi remeke a városképet hangsúlyosan alakító saroképület. Szertelenül mozgalmas homlokzatait a szecessziótól távolodni kényszerülő építészi fantázia szüleményének, és az eklektikához visszatérni kénytelen tervezői belátás józanságának köszönhetjük.
  • Régi zsinagóga

    A Lipovszky testvérek, Henrik és József alkotása az 1837-43 között felépített, jó állapotban fennmaradt műemlék. A szép arányú zsinagóga Szeged legszebb klasszicista stílusú műemléke.
  • Dömötör-torony

    A Dóm téren áll a város legrégibb műemléke a Dömötör-torony. A 4. században élt Szaloniki Szent Demeter vértanú tiszteletére emelt templom maradványát a szegediek Dömötör-toronyként emlegetik.
  • Móricz-ház

    A Szent István tér déli oldalán áll a négyemeletes, szecessziós stílusban épült műemlék épület. Móricz József szegedi postai tisztviselő megbízása alapján Raichle Jenő Ferenc építette 1910 és 1912 között.
  • Alsóvárosi templom

    A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt ferences templom és a mellette álló kolostor Szeged becses építészeti öröksége. A templomot több fázisban, meglévő, valószínűleg 12. századi elődjének felhasználásával emelték, késő gótikus stílusban.
  • Református palota

    A háromemeletes palota szokatlan tömegformálásával és egyedi homlokzati megjelenésével hívja föl magára a figyelmet.
  • Deutsch-palota

    A majolika díszes, zöld-kék-narancs színekben pompázó Deutsch-palota Erdélyi Mihály építész tervei szerint 1900 és 1902 között épült.
  • Reök-palota

    Magyar Ede építész harmincéves korában, 1907-ben építette meg a magyaros szecesszió példaértékű alkotását, a Reök-palotát.
  • Raichl-palota

    Az építész szegedi palotája nagyobb méretű, hivalkodóbb kivitelű, mégis szerényebb szabadkai párjánál, nem éri el annak nagyszerű stílusegységét, részleteinek kidolgozottságát.