Szegedi híres személyiségek sorozat – Bäck Manci

Az 1891. december 25-én született Bäck Manci, vagy születési nevén Bäck Margit szegedi fotográfus, magyar fotóművész. 

Felvidéken, Vágvecsén jött a világra, iskoláit kiváló eredményekkel végezte, valamint versmondó képességével is kitűnt a többiek közül. Fotográfiai ismereteit valószínűleg Bécsben szerezte, majd ezután 1915-ben a szegedi Patzauer-házban nyitotta meg műhelyét. A Szegedi napló is írt róla egy hosszú cikkében a műterem megnyitása után, ahol külön megemlítették a műhely berendezésének finomságát és egyediségét, melyet a Bécsből, egyedi rendelésre készített bútorok adtak.

Bár a fényképésznő neve kevéssé ismert és művészete kis híján feledésbe merült, élete során a szegedi értelmiségi körökben is ismert volt, ahova Juhász Gyula révén került be, majd sokakról portrékat is készített. Ismerősei közt tudhatta Moholy-Nagy Lászlót, Gergely Sándor szobrászművészt, Mezey Mária, sőt Szent-Györgyi Albert is modellt állt a finomlelkű fényképésznőnek. Stílusára jellemző a bécsi iskola hatása, főleg a korai években. A szecessziót idéző beállításai, a hátterek elmosása, finom árnyalatokban gazdag festői képei igazán magával ragadóak. Kiemelkedőek a jellegzetesen finom, festői portré- és aktfotói, de mozdulattanulmányai, vedutái (részletes, tényszerű, realista festmény, kép) is komoly művészi értéket mutatnak.

Juhász Gyula: Aktuális strófák (1914) című művében így ír róla: 

„Hízelgően mindenkit levesz

A Bäck Manci fényűzése ez!”

30 éves korában ment férjhez dr. Szekerke Lajos jogászhoz, akitől egy kislánya született. A Reök-palota 2. emeletén lévő lakásukban alakított ki műhelyt, majd a későbbiekben Szeged számos pontján volt alkotóterme. A háború után, 1950-ben államosították műtermét, így minden fotográfusi tevékenységével felhagyott, idős korára lányához költözött Budapestre, ahol 1989-ben bekövetkezett haláláig élt.

Műveivel kapcsolatosan tudjuk, hogy a szegedi múzeum birtokában van egy 1926-os sorozata, amelyet egy lebontásra ítélt városrészről készített, a Palánkról. Írásos nyoma is maradt annak, hogy a múzeumnak adományozott egy „Kézimunkázó nő” című Moholy-Nagy krétarajzot is. 

A fényképésznő után fennmaradt művek kétségtelenül kiválóak és érdemesek arra, hogy még nagyon sokáig a köztudatban maradjanak.

 

Képek forrása: Google

Forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A4ck_Manci

https://www.reok.hu/hu/item/1257-back-manci-fenyuzese-a-reok-ben

https://szeged.hu/hirek/26523/b%C3%A4ck-manci-erzekeny-szepsegu-fotoival-tert-vissza-a-reok-palotaba

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/juhasz-gyula-16356/utanzatok-aktualis-strofak-szemelyes-jellegu-aprosagok-rogtonzesek-toredekek-17A1D/aktualis-strofak-17B81/

 

 

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail