Szegedi híres személyiségek sorozat : Radnóti Miklós I.rész

Nagyon tartalmas, nehézségekben és örömökben is bővelkedő életet élt, melynek fontos állomása volt a Szegeden töltött időszak.

Radnóti Miklós 1909. május 5-én látta meg a napvilágot Budapesten. Érdekesség, hogy eredetileg Glatter Miklós néven született, csak később, az 1920-as évek végén változtatta meg nevét. Születésének körülményei tragikusak voltak, hiszen édesanyja és ikertestvére is meghalt ekkor, Radnóti azonban ezt csak később tudta meg. Édesapja újra megnősült és nevelőanyja sajátjaként nevelte a költőt. Testvére is született, Ágnes, akivel nagyon jó kapcsolatuk volt. 12 évesen elvesztette édesapját és ekkor derült ki számára, hogy nem az a nő az édesanyja, akit eddig annak gondolt. Újabb három évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Radnóti azt is megtudja, hogy születésekor nem csupán édesanyja, hanem utónevet nem kapott ikertestvére, öccse is elhunyt. Ezt a traumát a költő élete végéig magában hordozta, több versében is megemlítette, az Ikrek hava című prózai munkájában írt róla.

Az árván maradt zsidó származású Radnótit anyai nagybátyja veszi gyámságba, aki egy vagyonos textilkereskedő volt. Az ifjú költő kiváló atléta és a futballban is jeleskedik. Igazi humán beállítottságú, ezért matematikából korrepetálásra szorul. Tanára, Hilbert Károly nagy hatással van rá, vele tudja először megosztani verseit és sokat beszélgetnek a költészetről. Az ő lakásán találkozik először Gyarmati Fannival, aki szintén korrepetálásra érkezik.

Gyámja kérésére a kereskedelmi érettségi megszerzése után, 1927-ben a csehországi textilipari főiskolán kezdi felsőoktatási tanulmányait. Tanulmányait azonban nem élvezi, erről így ír: „Az iskola egy marhaság. Egy szót sem értek az előadásokból, németül folyik. Egyrészt ezért, másrészt pedig nagyon nehéz szakdolgokat tanítanak. Hiányzik a reál VIII. osztálya. […] Egész vicces, mikor kék munkásruhában ott állok egy bömbölő gép előtt, olajtól és verejtéktől csurogva rángatom a fogantyúkat. Mivel nincs gyakorlatom, következetesen elrontok mindent…” Azonban a mintatervezésben sikereket könyvelhetett el: „De van egy szép tárgy is, a Musterzeichen. Mintatervezés. Ezeken az órákon nekiengedem a fantáziámat, és olyan szövetterveket produkálok, hogy a prof. sír a gyönyörűségtől. (Ilyen növendékem még nem volt! – mondja.)” Fennmaradt rajzaiból kitűnik fejlett rajzkészsége. Tanulmányai helyett inkább rajzolt és verseket írt. Ezen idő alatt folyamatosan levelezik Gyarmati Fannival, bár beleszeret egy német lányba, akit verseiben csak Tininek hív.

1930. szeptember 11-én érkezett meg Szegedre, s másnap be is íratkozott a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem bölcsészeti karának magyar–francia szakára. A numerus clausus miatt jött Szegedre, pesti egyetemre már nem vették fel. 1930-tól 1934-ig Szegeden lakott szerényebb, hónapos szobákban, amelyek alaprajzát Gyarmati Fanninak elküldte levélben. Nevének megváltoztatása hivatalosan még ezekben az években is folyamatban volt, amikor az alábbi üzenetet kapta: 

Budapest, 1934. június 4.

Kedves Glatter úr!

Van szerencsém értesíteni, hogy a Belügyminiszter az ön nevének Radnóczi névre történt magyarosítását engedélyezte. Nem vigasztalásképpen mondom, de sokkal különb, mint a Radnóti. Sok sikert kívánok a vizsgájához. Maradok szíves üdvözlettel:

Szigeti László ügyvéd”

Sikeres egyetemi éveit 1934 májusában zárta, amikor doktori szigorlatot tett, júniusban pedig summa cum laude minősítéssel a bölcsészettudományok doktorává avatták. 

 

Folytatás következik…

 

Forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Radn%C3%B3ti_Mikl%C3%B3s

https://erettsegi.com/tetelek/irodalom/radnoti-miklos-1909-1944-2/

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-eletrajzi-lexikon-7428D/r-775E4/radnoti-miklos-77629/

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/radnoti-nyomaban-szegeden/

 

Képek: Google

 

 

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail