Szegedi híres személyiségek sorozat : Radnóti Miklós II.rész

Az egyetem végeztével Radnóti feleségül vette Gyarmati Fannit, és Budapestre költöztek. 1936-ban rendszeres résztvevője volt a Tóth Árpád Társaság felolvasóestjeinek, szerepelt többször a Rádióban, 1937-ben pedig ezerpengős Baumgarten-jutalomban részesült. Az 1930-as évek végén több alkalommal is járt Párizsban, ezeken az utakon felesége kísérte el.

1940. szeptember 9-én kezdte meg első munkaszolgálatát, már ekkor több helyen is megfordult, mint például Isaszeg, Veresegyház, Szada, Gödöllő, Nagybánya, Veresmart, Szamosborhíd. December 18-án tért vissza Budapestre, erről a bő 3 hónapról naplót vezetett.

Szerelmi élete is eseménydús, ugyanis 1941-ben viszonyt kezd Beck Judit festőművésszel, aki 1 évig tartó románcuk alatt feltehetőleg több verset is ihletett (Két karodban, Harmadik ecloga).

A népszerű költő 1942 júliusában ismét munkaszolgálatos behívót kapott, ekkor megkezdte 10 hónapig tartó szolgálatát. A hosszú hónapok alatt rengeteg helyre vitték, telefonoszlopok földbe ásásával, cukorgyárakban, ládagyárban dolgozott, néhány hétvégét még otthon is tölthetett. 1943 márciusában egy önkéntes belekötött, az Albrecht laktanyába vitte, ahol Radnóti haját kopaszra lenyírták, és megalázó tornagyakorlatokat végeztettek vele. Ebben az időszakban sárga karszalag viselésére kötelezték és egy munkahelyi baleset következtében megsérült a keze, amit ezután nem tudott használni, így kapuügyeletesi munkát bíztak rá. Ekkoriban kiszabadítása érdekében aláírásgyűjtés kezdődött, melyet számos neves közéleti személyiség írt alá, többek között Bethlen Margit grófnő, Csathó Kálmán, Eckhardt Sándor, Fitz József, Herczeg Ferenc, Illés Endre, Illyés Gyula, Ignácz Rózsa, Ortutay Gyula, Pátzay Pál, Possonyi László, Pünkösti Andor, gróf Révay József, Sík Sándor, Schöpflin Aladár. A kezdeményezés sikeres volt és 1943. április végén Radnótit leszerelték.

Ezután 1943. május 2-án az izraelita vallást elhagyta, s Gyarmati Fannival közösen a római katolikus vallásra tért át. Keresztapjának Zolnai Bélát kérte fel, aki egykoron Szegeden francia nyelvre tanította.

Érdekesség, hogy Radnóti már korábban elhatározta, hogy még mielőtt krisztusi korba lépne, felveszi a keresztséget, erre lelki igénye és meggyőződése miatt volt szüksége, a zsidótörvények miatt előnyben már nem részesülhetett. Tudta, hogy nagybátyja, Grósz Dezső nem nézi jó szemmel, hogy elhagyja felmenői hitét, ezért úgy érezte, hogy a tőle kapott járandóságra már nem tarthat igényt. Így írt Grósznak egy levelet, melyben megköszönte neki az addigi támogatást.

Műfordításai is kiérdemelték az elismerést, Szabó Lőrinc mellett Radnótit tartják nemzedékének egyik legkiválóbb műfordítójának. Fordításai közé tartozik Shakespeare Vízkereszt, vagy amit akartok – ennek első két felvonásának fordítását találták meg, vagy  Cervantes Don Quijote-ja is.

Továbbra is élénk szociális életet él, emellett sokat ír és fordít 1943-44-ben is, amíg 1944. május 20-án újra be nem vonul munkaszolgálatra. Ismét sok helyen megfordul, rézbányákban, vasútépítéseken dolgozik és immár fehér karszalagot kell hordania, ami a keresztény vallásúakat különböztette meg. Mikor engedélyt kaptak kulturális műsor tartására, Radnóti elszavalta Nem tudhatom című versét, melyről az alábbi feljegyzés maradt: „Másodiknak jelentkezett Radnóti Miklós, aki elszavalta a Nem tudhatom című versét. Utána mások is szerepeltek még, de a végén megkértük Radnótit, hogy szavaljon még (…) mondja el még egyszer a Nem tudhatom című verset, mert az a szívünkhöz szólt, a mi akkori érzéseinket fejezte ki, és nagyon tetszett mindenkinek.”

Feleségének írta utolsó levelét augusztus 16-án, ebben megköszönte az együtt töltött éveket. Ezután hosszú út következett hazafelé, mely során Radnóti a végletekig kimerült, legyengült. Hogy pontosan mi történt vele, nem tudható biztosan. A feltételezések szerint lelőtték, és tömegsírba temették. Később maradványait exhumálták és 1946. augusztus 14-én, Budapesten a Kerepesi temetőben, a 41. parcella 41. számú sírjában helyezték örök nyugalomra.

A költő élete fiatal korában véget ért, ám művei tovább élnek és a következő nemzedékek mind ismerik verseit, műfordításait, a magyar irodalom meghatározó alakja, aki ezáltal halhatatlanná vált.

 

Forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Radn%C3%B3ti_Mikl%C3%B3s

https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/radnoti-nyomaban-szegeden/

http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Radnoti.htm

Képek forrása: Google

 

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail