Szegedi híres személyiségek sorozat : Zsigmond Vilmos

Hétről-hétre szeretnénk bemutatni olyan, Szegedhez kötődő embereket, akik meghatározó szerepet játszanak vagy játszottak a város hírnevének öregbítésében.
Tartsatok velünk ezen az érdekes utazáson!

Szegedi születésű, amerikai Oscar-díjas operatőr. A 2016-ban elhunyt, nemzetközileg elismert operatőr, Zsigmond Vilmos 1930. június 16-án született Szegeden.

Már gyermekkorában megmutatkozott tehetsége a filmkészítés és fotózás terén. Egy legenda szerint egyszer egy betegség miatt hosszabb időre ágyba kényszerült, és kezébe került egy fotózásról szóló könyv. Később ennek hatására édesapja fényképezőgépével fedezte fel a fotózás nyelvét, ahonnan már egyenes út vezetett az operatőri hivatás felé. Tanulmányait Szegeden végezte, a piarista gimnáziumban érettségizett, majd 1955-ben fejezte be a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolát. Miután több főiskolai társával megörökítették az 1956-os forradalmat, novemberben több ezer méternyi filmszalaggal elhagyta Magyarországot. Ezek a felvételek igazi kincsnek számítottak, és nagy szerepet játszottak abban, hogy a nyugati világ megismerhesse ezeket az eseményeket. Zsigmond Vilmosban nagyon mély nyomot hagyott a forradalom, ami miatt el kellett hagynia hazáját.

Ezek után az Egyesült Államokban telepedett le. Több mint egy évtizednek kellett eltelnie, mire sikerült beilleszkednie új hazájának társadalmába, illetve operatőrként képes volt kitűnni az amerikai mezőnyből. Az amerikai állampolgárságot végül 1962-ben kapta meg. 

 Óriási hátránnyal indult, de mindeközben meg is előzte korát: tulajdonképpen egy mozgóképes szemlélet- és generációváltás kellett ahhoz, hogy tehetségével kiemelkedhessen a többiek közül. Zsigmond Vilmos ugyanis ismerte az európai film szemléletet, a szovjet mozgókép művészettől a francia és olasz új hullámon át a magyarig. Ezek összessége határozta meg a vizuális látásmódját. Amikor az amerikai film új rendezőgenerációja megjelent, hirtelen fontos lett Zsigmond Vilmos „másféle” műveltsége.

Kezdetben laborokban dolgozott, fotózott, oktatófilmeket készített, dokumentumfilmekben és reklámfilmekben is kapott feladatot. Operatőri látásmódja – a hangulatvilágítás, az emberi arc középpontba helyezése, az emberi történetek bemutatása és a realista ábrázolás – egybeesett az 1960-as években kibontakozó amerikai független filmes kívánalmakkal. A szemcsésség, a sötét tónusok erőteljes használata mindig is operatőri kézjegye maradt, ő maga is úgy jellemzi stílusát, hogy még a vígjátékokat is film noirként rögzíti a celluloid szalagra, és az árnyék használata az egyik legfontosabb eszköze.

A Harmadik típusú találkozások című filmes munkájáért 1978-ban Zsigmond elnyerte a legjobb operatőri munkáért járó Oscar-díjat. Spielberggel ezután nem dolgoztak együtt többet, Spielberg egyre önállóbb lett, és nem volt szüksége egy megingathatatlan elképzelésekkel teli alkotótársra. Sokkal inkább az olyan rendezőknek felelt meg Zsigmond, mint Michael Cimino, aki A szarvasvadász (1978) című nagyszabású filmjénél teljesen szabad kezet adott neki a képi világ és a világítás terén is – ez pedig újabb Oscar-jelölést hozott.

Maximalista művészi és munkaszemlélet jellemezte, és ez nem mindig hozott szerencsét neki: a Funny Lady című musical forgatásáról például Barbra Streisand miatt kellett távoznia, akit egy operatőr barátja meggyőzött, hogy csak bizonyos szögben szabad megvilágítani az arcát, mert csak úgy mutat szépen a vásznon. Zsigmond Vilmos megpróbálkozott egy-két másik beállítással, amit a művésznő nem vett jó néven.

Természetesen ellenkező példa is akad: Woody Allen például azt gondolta róla, még mielőtt először találkoztak volna, hogy Zsigmond Vilmos egy „zord, magyar óriás, egy igazi hadvezéri alkat, aki mellett majd meg sem mer szólalni”. Így aztán őszintén meglepődött, amikor egy halk szavú, talpig gentleman rázott vele kezet. 1985-ben megkapta 3. Oscar-jelölését A folyó című alkotásért.

2007-ben negyedik alkalommal jelölték Oscar-díjra a Brian De Palma rendezte, A fekete Dália című thriller fényképezéséért. De Palma később úgy nyilatkozott róla, hogy az egyik utolsó képíró nagymester, akivel számos szakmai vitája volt ugyan a forgatás során, ám különleges értékei megkérdőjelezhetetlenek. A fények és árnyékok szerelmesének és festőjének nevezett Zsigmond – aki saját bevallása szerint főiskolai mesterein kívül az olasz neorealistáktól és a francia újhullámosoktól tanult legtöbbet – tudását többször is mesterkurzus keretében adta tovább a magyar operatőr tehetségeknek.

Az Oscar-díj mellett Emmy-díjat, BAFTA-díjat és még számos komoly elismerést, jelölést és kitüntetést kapott élete során, többek között  2004-ben szülővárosa, Szeged díszpolgára lett, ahol a Belvárosi Mozi egyik terme viseli a nevét. A Szegeden évente megrendezett Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztiválon az ifjú tehetségek bemutathatják alkotásaikat, amit minden évben nagy érdeklődés fogad hazaiak és külföldiek részéről egyaránt.

Forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Zsigmond_Vilmos
https://zsigmondvilmosfilmfest.com/
https://www.filmkatalogus.hu/Zsigmond-Vilmos–sz10821

Képek: Google

 

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail