Szeged Tourinform
https://szegedtourism.hu/hu/esemeny/diotoro-10/

Diótörő




A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett. Karácsony este a szülők díszítik a szalonban felállított hatalmas fát. A testvérek, Marika és Frici civakodása még a fa körül sem szűnik meg. Sorra érkeznek a meghívott gyerekek, barátságok kötődnek, a fiúk borsot törnek a kis lányok orra alá. Megkezdődik az ajándékok átadása. Rengeteg kedves játék, mesefigura, báb van a fa alatt levő díszes dobozokban. Késve betoppan a gyerekek mókás keresztapja, Drosselmeyer bácsi, aki különleges, felújított játékokat hozott a zsákjában. Marikának megtetszik egy régi diótörő báb. A kislány az este izgalmai után új játékát ölelve alszik el a karácsonyfa alatt. Álmában megelevenednek a nemrég átélt események képei, a bábok, a játékok életre kelnek, majd a szobát egerek népesítik be, élükön a gonosz Egérkirállyal. Diótörő herceg és barátai segítenek a lánynak, majd a hópihék országa után Tortavárba jutnak, ahol Cukorszilva tündér és Sütiséf úr a cukrász csapatával újabb és újabb csodás helyekre kalauzolja őket a varázslatos mesevilágban. Megindul a kalandok sorozata. Marika álmában, mint Mária hercegnő táncol Diótörő herceggel. A kislány hol félelmetes, hol csodálatos álmai jelennek meg a történetben, melynek végén újra együtt öleli egymást a család karácsony este. Marika: Diletta Savini / Giordana Marzocchi Diótörő: Czár Gergely / Francesco Totaro Drosselmeyer nagybácsi: Kalmár Attila Frici, Marika testvére: Vincze Lotár Anya és Egérkirálynő: Nyeste Adrienn Apa és Sütiséf úr: Francesco Totaro / Czár Gergely Szakácsnő és Cukorszilva Tündér: Letizia Melchiorre Barbie hercegnő: Diletta Ranuzzi Baltazár manó: Kiss Róbert Egérkirály: Füzesi Csongor Rózsaherceg: Graziano Bongiovanni Kínai lány: Nier Janka Arab lány: Miriam Munno Spanyol lány: Csató Málna Gyerekek, Hópihék, Cukrászok, Egerek, Rózsák: Miriam Munno, Nier Janka, Diletta Ranuzzi, Letizia Melchiorre, Giordana Marzocchi / Diletta Savini, Chiara Gionti, Csató Málna,Vincze Lotár, Kiss Róbert, Füzesi Csongor, Graziano Bongiovanni Zene: P. I. Csajkovszkij Fény: Szabó Dániel Bábok: Tóth Andrea, Kiss Attila Etele Jelmez: Bianca Imelda Jeremias Vizuál: Madarász „Madár” János Díszletterv, szcenika: Tóth Kázmér Díszlet kivitelezés: Scabello Társkoreográfus: Czár Gergely Koreográfus: Juronics Tamás Juronics Tamás – művészeti vezető Pataki András – igazgató Czár Gergely – próbavezető Nyitrai Tímea – művészeti titkár Gáti Katalin Teodóra – PR menedzser Bocsi Petra – marketing munkatárs Ilyés Róbert – műszaki vezető, ügyelő Csányi Ágnes – öltöztető Nemzetközi képviselő: ballets