Szent-Györgyi Albert Szeged büszkesége

Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas magyar orvos, biokémikus nevét nemcsak Szegeden, hanem az egész világon ismerik. Szeged igazán büszke lehet a magyar tudósra, hiszen ő az egyetlen Nobel-díjas kutatónk, aki magyarországi, sőt, azon belül, szegedi kutatásaiért nyerte el a Nobel-díjat! Szent-Györgyi 1930 és 1944 között, pályájának zenitjén élt és dolgozott Szegeden.

Szent-Györgyi Albert (1893-1986) nagy múltú orvos és tudós dinasztiába született Budapesten. Medikus katonaorvosként részt vett az első világháborúban, az egyetem elvégzése után Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Hamburgban, Leidenben, Groningenben, Londonban, az USA-ban és Cambridge-ben kutatott és kémiai doktorátust szerzett.

1930-ban Klebelsberg Kunó kultuszminiszter hívására tért haza családjával Magyarországra, ahol Szegeden átvette a számára létrehozott orvosi kémiai tanszék vezetését és a Rockefeller Alapítvány támogatásával modern tudományos központot hozott létre. Sokoldalú kutató, haladó szellemű gondolkodó, összetett személyiség volt, aki pályatársait és diákjait egyformán támogatta. Elvárta diákjaitól, hogy vitatkozzanak, meghívta őket a lakására, moziba és kirándulni járt velük. A polihisztor professzor kiváló példaképpé vált tanítványai számára, teniszezett, vitorlázórepülést tanult, aktív életet élt.

 

Szent-Györgyi 1932-ben azonosította a régóta keresett és kutatott hexuronsavat a C-vitaminnal. Kutatásának egyik kulcs momentuma a szegedi paprikához kapcsolódott: kimutatta, hogy egy frissen beérett paprika bogyó C-vitamin tartalma 5-6-szorosa a citrusféléknek. A felfedezés további, C-vitaminnal kapcsolatos eredményekhez és felfedezésekhez segítette hozzá. Az orvosi-élettani Nobel-díj odaítélése 1937-ben a „biológiai égésfolyamatok, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis terén tett felfedezéseiért” megkoronázta Szent-Györgyi munkáját és világhírnevet hozott nemcsak a tudósnak, hanem Szegednek is.  A Nobel-érem több mint 80 év után, nemrégiben került vissza Szegedre a Magyar Nemzeti Múzeumból, az oklevél másolata pedig a szegedi Dóm téri kémiai intézet falán látható.

 

Szent-Györgyi közismert volt háború-ellenességéről, a tudományt és az azzal járó ismertséget arra használta föl, hogy kiálljon a békéért és demokráciáért. 1943-ban Isztambulban egy tudományos előadása apropóján titkos tárgyalást folytatott angol szövetségesek képviselőivel Magyarország háborúból való kiugrásának lehetőségeiről. A sikertelen kísérlet után, a német megszálláskor Hitler személyesen adott parancsot elfogatására, ezért bujkálni kényszerült. A kommunista fordulat évében, 1947-ben Amerikába emigrált, a massachusettsi Woods Hole-ban telepedett le, ahol a Tengerbiológiai Laboratórium Izomkutató Intézetének élén folytatta Szegeden megkezdett kutatásait. Élete utolsó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte.

Szent-Györgyi az emigrációból még visszatért hazájába: 1973-ban a Szegedi Biológiai Központ átadására látogatott Szegedre, 1978-ban pedig tagja volt az amerikai delegációnak, ami hazahozta a Szent Koronát és koronázási ékszereket Amerikából. Szent-Györgyi Albert életműve, tudományos munkássága és szellemi öröksége, valamint a C-vitamin megyei értéktárunk része. 

Szegeden számos intézmény, köztéri szobor és gyűjtemény emlékeztet a tudós óriás valamikori  jelenlétére: közkedvelt a Dugonics téren, a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalának lépcsőjén álló szobra, mely Bíró Lajos alkotása, de az ő nevét viseli az egyetem Orvostudományi Kara is vagy Szeged első Rotary Klubja, melynek Szent-Györgyi maga is tagja volt a megalakulásakor! Két Szent-Györgyi gyűjtemény, emlékszoba is látogatható Szegeden: a Déri Miksa Műszaki Technikum épületében (Kálvária sugárút) és a Rektori Hivatal épületében (Dugonics tér). Mindkét gyűjtemény bejelentkezéssel látogatható.

 

facebooktwittergoogle_plusredditpinterestlinkedinmail