|
Szeged Tourinform https://szegedtourism.hu/hu/ujszeged-a-tobbszor-megujult-varosresz/ |
Újszeged, a többször megújult városrészÚjszeged mai nevét csak a 18. század után kapta, korábban Bánátnak nevezték és Szőreghez tartozott. A terület mocsaras, lápos volt, ugyanis a folyószabályozásig itt torkollott a Maros a Tiszába. A hódoltság után katonai közigazgatás alá került egészen 1779-ig, majd két évre rá Szeged városa zálogbirtokba vette a királyi kamarától, és helybéli dohánytermesztőkkel telepítette be. Újszeged 1796-ban lett mezőváros. A szabadságharc idején, 1849. február 11-én Theodorovics tábornok szerb serege vonult be Újszegedre, ahonnan a várost bombázták. A szerbeket végül a felsővárosi és tápéi nemzetőrök űzték el, így néhány nap múlva Szőreg – és a hozzá tartozó Újszeged – ismét magyar kézre került. Végül még ugyanebben az évben, augusztus 3-án Haynau szállta meg Szegedet és Újszegedet is, így a honvédség kénytelen volt visszavonulni. Az 1879-es szegedi Nagyárvíz ugyan nem érintette, a két évvel korábbi áradás szinte teljesen megsemmisítette a területet. A 111 házból csupán 7 maradt épségben, így Újszeged lakossága a Szeged várossal való egyesülés mellett döntött, ez azonban csak 1880. június 5-én valósult meg. Ekkor kezdődött Újszeged virágzása. A területrendezés során feltöltötték az 1858-ban Reitzenstein Vilmos osztrák katonatiszt nevéhez köthető népkertet, azaz a ligetet, bevezették a légszeszvilágítást, valamint 1883-ban megnyitották a Vigadót. Mindemellett számos közintézetet építettek, úgy, mint a Vakok Intézete, vagy az Alföldi Mezőgazdasági Intézet, sőt itt tartották 1899-ben az első országos mezőgazdasági kiállítást, a Szegedi Nemzetközi Vásár elődjét. Újszeged virágzásának az I. világháború vetett véget, ugyanis a szerb és a francia seregek is megszállták ezt a városrészt. Később, a két világháború között lassan visszanyerte régi pompáját. 1927-ben felállították az Erzsébet-ligeti díszkaput, sportpályákat alakítottak ki, valamint cukrászdát építettek a Virágh testvérek vezetésével. A városrész tervszerű újítására, fejlesztésére azonban csak 1948 után került sor. Mára a városrész teljesen beépült és számos kikapcsolódási lehetőséget biztosít az itt élőknek és a turistáknak egyaránt. A Belvárosi („régi”) hídon átérve azonnal elénk tárul az Erzsébet-liget, amelynek legutóbbi felújítása 2019-ben fejeződött be. A terület a 19. század közepén vizes, mocsaras vadon volt, amíg Reitzenstein Vilmos, a várban állomásozó olasz ezredes ligetté nem alakíttatta. Eredetileg a családja pihenőhelyének szánta, később azonban kibővíttette és Népligetnek nevezte el. Napjainkban itt tartják a majálisokat, de sokan szeretnek futni, kutyát sétáltatni, vagy játszóterezni a Ligetben. Az Erzsébet-ligettől néhány méterre található a négyévszakos víziváros, a Napfényfürdő Aquapolis. A 4400 m2 vízfelülettel rendelkező fürdő Európa leghosszabb, éves üzemelésű csúszdájával várja vendégeit, kicsiket és nagyokat egyaránt. A 2010-ben megnyílt létesítmény legattraktívabb elemei a lifttel megközelíthető, 30 méter magas toronyból induló 223 és 272 m hosszú, zárt óriáscsúszdák. 13 csúszda összesen 1000 méter hosszan biztosítja a csúszás örömét a kalandkedvelőknek. Szintén Újszegeden található a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje. A kolozsvári egyetem Szegedre költözése után, 1922-ben a város 20 kh szántóföldet ajándékozott az egyetemnek füvészkert létesítése céljából. A növényekkel történő betelepítést az alapító igazgató, Győrffy István kezdte meg. A füvészkert máig az egyetem fenntartásában működik, az oktatást és a kutatást szolgáló, de a nagyközönség számára is nyitott gyűjteményként. A kert rendszerezetten mutatja be a gazdasági jelentőségű fajokat, így a gyógy- és fűszernövényeket, a festő-, rost- és élelmiszernövényeket, de részt vesz a védett növények megóvásában is. Különlegesség a több mint 80 éve a gyűjteménybe került indiai lótusz, amely a füvészkerti kút artézi vizével feltöltött tóban megtalálta életfeltételeit, Közép- Európa legnagyobb szabadföldi állományát alkotja. Forrás: http://epa.oszk.hu/01600/01609/00010/pdf/MFME_EPA01609_1969_1_287-294.pdf https://www.ujszeged.hu/?page=tortenelom http://www.napfenyfurdoaquapolis.com/hu/fooldal/ |
