Minden évben nagyon várjuk május 1-jét, a munka ünnepét. A legtöbben ezen a napon nem dolgozunk, helyette pihenünk vagy „majálisozunk”. Idén sajnos nem úgy alakul ez a nap, ahogy a korábbi években, de lássuk, mióta és miért is ünneplünk május 1-jén!
Az ünnep előzményei az 1800-as évek elejéhez nyúlnak vissza. A brit ipari forradalom idején Robert Owen gyártulajdonos fogalmazta meg a munkások követeléseit, többek között a 10-14 órás munkaidő 8 órára való csökkentését. A cél elérése érdekében kisebb tüntetéseket és sztrájkokat tartottak, azonban törvényi szabályozás híján a résztvevőket elbocsátották, így a mozgalom hamar abbamaradt.
1847-ben a nők és a gyerekek munkaidejét 10 órában maximalizálták Nagy-Britanniában és a gyarmatain, az új munkaidő azonban csak az 1870-es évekre vált általánossá. Más területeken is elindultak a mozgalmak. 1856. április 21-én az ausztráliai Melbourne-ben, az egész kontinensre kiterjedő 8 órás munkaidő bevezetése érdekében sztrájkba kezdtek a kőművesek és építőmunkások. Megmozdulásuk sikerrel zárult, és a rövidebb munkaidő ellenére a fizetésük sem lett kevesebb. A világon elsőként ért el – retorzió nélkül – bármiféle sikert egy szervezett munkáscsoport. Ezek után az Egyesült Államokban is egyre többen követelték a 8 óra bevezetését. 1886. május 1-jén Chicagóban kezdődött a sztrájk, ami két napra rá halálos áldozatokat követelt.
Az események világszerte hatalmas felháborodást keltettek, így a következő években emléktüntetéseket tartottak az áldozatok tiszteletére. 1889-ben a II. Internacionálé alakuló kongresszusa úgy döntött, hogy 1890. május 1-jén a szakszervezetek és munkásmozgalmak együtt vonuljanak fel az új munkaidő bevezetése érdekében. Több országban tehát – beleértve Magyarországot is – ezen a napon tömegdemonstrációt tartottak. A II. Internacionálé végül 1891-ben a május 1-jét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánította. Ez a 20. század folyamán nemzeti ünneppé nőtte ki magát; először a Szovjetunióban, majd a II. világháború után létrejött kelet- és közép-európai szocialista országokban. Hivatalos állami ünnep és munkaszüneti nap lett, amelyen nagyszabású és látványos felvonulásokkal ünnepeltek.
A felvonulások mellett egyes helyeken szokás volt a májusfa állítása, amely a természet újjászületésének, a tavasznak a szimbóluma. A májusfát a legények állították fel elsejére virradóra a nagylányok háza előtt. Ez lehetett sudár fa vagy zöldellő, virágzó ág is, amelyet szalagokkal, kendőkkel és egyéb ajándékokkal díszítettek, így adták a kiválasztott lány tudtára, hogy tetszik nekik.
Május elseje – hasonló tartalommal – a katolikusok ünnepe is, Munkás Szent Józsefre, a munkások védőszentjére emlékeznek 1955 óta XII. Piusz pápa által.
Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/A_munka_%C3%BCnnepe
https://octo.blog.hu/2018/04/28/majalis_679
https://mult-kor.hu/mit-unneplunk-majus-1-jen-20150501
http://www.ma.hu/tart/rcikk/f/0/39007/1
https://doksi.hu/news.php?order=ShowArticle&id=859
Kép forrása:
https://doksi.hu/news.php?order=ShowArticle&id=859
