Vármúzeum és kőtár

A szegedi várat a 13. század második felében építették, valószínű, hogy egy már korábban meglévő erődítés erőteljes kibővítésével. Az Alföld legnagyobb téglavára ezt követően századokon keresztül a város meghatározó központi épületegyüttese volt, olyan fontos események helyszíne, mint a szegedi béke (1444) vagy éppen az ifjú Hunyadi Mátyás királlyá választását megelőző tárgyalások.
A török hódoltságot követően a vár elvesztette katonai jelentőségét, a Habsburg uralkodók börtönként hasznosították. I. Ferenc József engedélye alapján a Nagyárvizet követően, viharos gyorsasággal bontotta el a város lakossága, a középkori téglák enyhítették az újjáépülő városban mutatkozó építőanyag-ínséget.
A megmaradt részt, az egykori Mária Terézia kaput restaurálták, kiállítóhelyet alakítottak ki benne.

A Vár állandó kiállítása több fontos történelmi eseményt mutat be Szeged múltjából: a látogatók megismerhetik az egykori szegedi vár történetét, a boszorkányperek és betyárok világát, valamint a Nagyárvíz pusztítását.

A régi Szeged és elfeledett vára

A látogató felütésként egy rövidfilmet nézhet meg a vár és a város történetéről, ezután a vendégeink egy idővonal-asztal segítségével merülhetnek bele a bővebb információkba. A falakon látható klasszikus tablók rövid információkat tartalmaznak a vár és az azt körülvevő város történetéről. A hajó végében tárgyak is reprezentálják ezt a történetet, az egyes korokat képviselve, rétegszerű elrendezésben.

Mérlegen a boszorkányok

A látogatók egy installáció segítségével kiállhatják a boszorkánypróbát: kiderül, hogy boszorkánynak bélyegezték volna vagy sem többszáz évvel ezelőtt. Emellett érdekes információkat kaphatnak a szegedi boszorkányperekről, a népnyelvben használt kifejezésekről és a boszorkányság néprajzi vonatkozásairól.

„Ezer betyár a pajtásom…”

A látogatók megismerhetik Rózsa Sándor életét, tetteit, megítélését, legendájának továbbélését. A betyárvilág néprajzi hagyományairól a falon elhelyezett tabló ad további információkat.

Ráday fenyítőháza

Egy börtön-installáció érzékelteti a szegedi várban működő börtön hangulatát. A börtön külső falát kis szekrények alkotják, melynek kinyitásakor az itt raboskodó betyárok képeit nézhetjük meg, de láthatunk itt meglepő tárgyakat is.

”Zúgva, bőgve törte át a gátot”

Ez az egység a város életét nagyban meghatározó árvíz eseményeit mutatja be. A víz betörését, a jótékonysági kezdeményezéseket, valamint az újjáépítést. A kiállítást egy különleges fal zárja, melyben buborékoló vízoszlop előtt láthatjuk az árvíz előtti és utáni Szeged térképét.

A térből kisétálhatunk a vár udvarára is a Tisza felé. Itt a teljesen felújított kőtárat nézhetik meg a látogatók, mely a múzeum felőli részre is kibővül a felújítás során. Itt újabb érdekes régészeti tárgyak, kőinstallációk fedezhetőek fel.