A librettót Lorenzo da Ponte írta. Bár Mozart Bécsben bemutatott operái közül a Così aratta a legnagyobb sikert, a császár halála miatt kilenc előadás után lekerült a műsorról. A nemzeti gyász miatt ugyanis a színházakat két hónapra bezárták. Ez az idő elegendő volt Mozart ellenfeleinek, hogy megakadályozzák a továbbjátszást. Az eredeti cím (Mind így csinálják) és a német fordítások címválasztása is (Asszonyhűség, Próbatétel, avagy mind egyformák, Női hűség) arra enged következtetni, hogy az opera a nők ingatag természetét állítja pellengérre,…

László Miklóst „egy darabos” szerzőként szokás emlegetni, ami természetesen nem igaz, de tény és való, hogy az Illatszertár egy aduász. Bárhol, bárki veszi is elő, garantált a siker. Nincs olyan színházi évad, hogy valahol Magyarországon ne játszanák, és akkor még nem is beszéltünk a közkedvelt 1987-es tévéjátékról vagy a hollywoodi feldolgozásokról. László Miklós vígjátéka – bár a két háború között játszódik – a boldog békeidők hangulatát idézi. A darab szereplői a mindennapi élet apró-cseprő gondjaival vannak elfoglalva: a fiatalok szerelmesek,…

Átdolgozta Békeffi István, Kaszó Elek és Peller Károly „Cintányéros cudar világ”, „Hoppsza Sári”, „A nő szívét ki ismeri”, „Úgy szeretnék boldog lenni” – ezek az örökzöld slágerek a Mágnás Miska bemutatóján csendültek fel először 1916-ban. Szirmai Albert operettjei magyarországi megjelenésük után egymás után hódították meg Európa színpadait. A szerző invenciója és dallambősége ugyanis csodaszámba ment. A kritikusok szuperlatívuszokban írtak arról is, hogy Szirmainak egyedülálló érzéke van a burleszk-komikumhoz, a paródiához. A történetben Baracs Iván bosszúból meg akarja szégyeníteni nemes barátait.…