Most ott folytatjuk a szegedi tudós életének bemutatását, ahol előzőleg abba hagytuk, nevezetesen 1932-nél:
Szent-Györgyi a világhírnevet hozó Nobel-díjhoz vezető úton 1932. március 18-án tartott előadásában ismertette, hogy a hexuronsav nem más, mint a C-vitamin. A kitartó munka 1937-ben Nobel-díjat hozott a professzornak, melyet tudományos megfogalmazásban „a biológiai égés folyamatával kapcsolatos felfedezései, különösen a C-vitaminnal és fumársav katalizátorral végzett kutatómunkája elismeréseképpen” kapott. Az érem ma a Magyar Nemzeti Múzeumban található.
A Nobel-díj elnyerése után ismét felgyorsultak az események Szent-Györgyi életében. 1938-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta, majd amerikai előadókörútra indult, ahonnan felesége nélkül tért vissza. Belgiumban egyetemi professzorként végzett munkájáért III. Lipót belga király kitüntette. 1941-ben pedig elvette második feleségét, Borbíró Mártát, akivel egészen 1963-ig, a nő haláláig éltek együtt.
A második világháborúban szintén részt vevő tudós ez alkalommal a politikai színtéren harcolt, ahol jelenléte olyan markáns volt, hogy maga Adolf Hitler követelte a kiadatását. Ezek után a tudósnak el kellett rejtőznie, ezért V. Gusztáv svéd király svéd állampolgárságot adott neki és feleségének, így sikerült kikerülnie az őt kereső tekintetek kereszttüzéből. 1947-ben aztán Amerikába emigrált, és egy tengerparti házban telepedett le. Aktív tudományos életet élt, felesége halála után pedig elvett egy 24 éves fiatal nőt, akivel házasságuk csupán 1 évig tartott. Második felesége és egyetlen lánya is rákban halt meg, így nem meglepő, hogy utolsó évtizedeit a rákkutatásnak szentelte.
26 éve nem járt már hazájában, amikor 1973-ban elfogadta a meghívást, és az MTA Szegedi Biológiai Központjának avatására hazalátogatott. A mindig friss, szellemileg és fizikailag is késő időskoráig aktív tudós 1975-ben ismét egy fiatal hölgyet szemelt ki magának. A nála 50 (!) évvel fiatalabb Marcia Houston lett negyedik és egyben utolsó felesége.
Kifejezetten hosszú és tartalmas élete 92 éves korában ért végéhez. És mi az, ami meghatározta a magyar tudományos élet egyik legkiemelkedőbb alakjának személyiségét? Hihetetlen tudományos felfedezések, publikációk tömkelege, Nobel-díj, 4 feleség, világháborúk, királyi kitüntetések, híres tudósok, költők, politikusok, írók barátsága és megszámlálhatatlan utazás, kaland és legenda.
A történelem legendás alakjai között Szent-Györgyi Albertnek bérelt helye van, tudományos sikerei mellett pedig magánéletének fordulataira is érdemes figyelmet szentelni.
Információ forrása: Wikipédia
Kép forrása: Google
