A XIX. végén, XX. század elején a szegedi tanyavilágban élt egy nő, akinek nevéhez számos gyilkosság köthető. Ő nem más, mint Rieger Pálné Fődi Viktória, vagy ahogyan a köztudatba beégett, Pipás Pista.
Fődi Viktória 1886-ban született a Szeged melletti Átokházán (ma Ásotthalom). Bár életrajzi adatai néhol igen ellentmondásosak, az szinte biztos, hogy gyermekkorában számos trauma érte, hiszen alkoholista apja sokszor bántalmazta őt és a család többi tagját is. Később sem lett jobb az élete, alig tizenévesen cselédnek adták, majd gazdája férjhez adta az özvegy Rieger Pálhoz, aki szintén többször bántalmazta. A férfiak iránt érzett ellenszenve tehát már igen korán megalapozódott, meg is esküdött, hogy bosszút fog állni rajtuk. Az I. világháború alatt férje eltűnt, így ő napszámosnak állt. Erős testalkatú nő volt, ezért – a több bevétel reményében – férfinek álcázta magát. Nos, ekkor kezdődött Pipás Pista legendája.
A pipára már cselédlány korában „rászokott”, később pedig gyakran megfordult a helyi kocsmákban, ahol – a legendák szerint – azon kívül, hogy sokszor az „asztal alá itta a férfiakat”, még el is verte azokat, akik nem voltak számára rokonszenvesek. Hamarosan pedig ezeknél szörnyűbb tettekre is vetemedett.
Az akkori tanyavilágban nem volt ritka, hogy el akartak tenni valakit láb alól, főleg az olyan hasonlóan sanyarú sorsú asszonyok, mint amilyen Pipás Pista is volt. Hajtotta bosszúvágya, így ő maga is felajánlotta a nőknek, hogy segít rajtuk. Bérgyilkosságaiért legtöbbször étellel és itallal fizettek, ritkábban pedig pénzzel.
Ahogy teltek az évek, a környéken egyre több idős gazda lett öngyilkos, a hatóságok viszont nem foglalkoztak ezzel, hiszen a tanyavilág kívül esett érdeklődési körükön. Ezek azonban nem öngyilkosságok voltak, hanem Pipás Pista végezte ki őket. Ülő helyzetükben megfojtotta, majd – öngyilkosságnak álcázva – felakasztotta a férfiakat. Erre csak később derült fény, amikor is 1932-ben a szegedi ügyészség névtelen levelet kapott, amelyben az illető leírta, hogy ezek a gazdák nem önszántukból vetettek véget életüknek. Elkezdődött a nyomozás és rögtön meg is lett a gyanúsított, Pipás Pista személyében.
Pipást az egyik áldozat özvegyének padlásán találták meg, női mivoltára pedig csak a vizsgálati fogság idején, a szegedi Csillagbörtönben derült fény. Az 1933. januárjában tartott tárgyalásra hatalmas érdeklődés volt, a hallgatóságnak fenntartott 150 koronás jegyeket azonnal elkapkodták. A tárgyaláson két gyilkosság szerepelt a vádiratban: Dobák Antal és Börcsök István ügye, arra azonban, hogy hányan végezték Pipás Pista keze által, mindmáig nem tudjuk a választ.
Pipást az ügyvédje megpróbálta elmebetegnek beállítani, ez azonban nem sikerült, így halálra ítélték. A legendák szerint azzal a kötéllel akasztották fel, amellyel maga is végzett áldozataival. Ez azonban nem igaz. Az ítélet meghozatala után ugyanis Pipás ügyvédje kegyelmi kérvénnyel fordult a Kúriához, amelyet elutasítottak, de pár hónapra rá maga Horthy Miklós kegyelmezett meg neki.
Pipás Pista, vagyis Rieger Pálné Fődi Viktória 1940. október 10-én, tüdőtágulatban halt meg a Budapesti Gyűjtőfogházban.
Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Pip%C3%A1s_Pista
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/pipas-pista-a-tanyavilag-bergyilkosa/
https://femina.hu/ezo/pipas-pista-bergyilkosno/?token=d090d80ccc751be43e796627fe4665f7
https://www.delmagyar.hu/szeged-es-kornyeke/pipas-pista-thrillerben-ter-vissza-sok-legenda-kering-a-szegedi-tanyavilag-transzvesztita-sorozatgyilkosarol-712606/
Kép forrása: szeretlekmagyarorszag.hu
