|
Szeged Tourinform https://szegedtourism.hu/hu/az-uj-zsinagoga-tortenete/ |
Szeged impozáns épületei: az Új zsinagógaA Szeged impozáns épületeit bemutató sorozatunk folytatásaként ezúttal a szegedi Új zsinagóga leglátványosabb részeihez kalauzolunk el benneteket, továbbá bepillanthattok a közelmúltban lezajlott felújítás részleteibe is. A szegedi zsidó hitközség egyik legfontosabb épületének története egészen az 1800-as évekig nyúlik vissza – ekkor épült az első szegedi zsinagóga, amely sajnos nem maradt fenn. A reformkorban megépített második zsinagóga pedig mérete miatt vált kényelmetlenné az akkori közösségnek, amely elhatározta, hogy egy új, az előzőnél jóval nagyobb és reprezentatívabb megjelenésűt építtet. Az új zsinagóga kedvező időben született, hiszen ekkor jelent meg a kor építészetében a vasbeton. A vasszerkezetre épített templom struktúrájában és díszítésében is követi a századvégi megoldásokat. Belső tartószerkezete – ami kizárólag acélból készült – a mérnöki újítások egész sorozatát rejti. A templom stílusát tekintve eklektikus, melyen számtalan építészeti stílusirányzat megjelenik, mintegy kifejezve a zsidóság sokszínűségét, asszimilációs képességét. A kupola megjelenése kívülről barokk jellegű, a kupola beillesztése csegelyekkel bizánci hatást mutat. Az orgona feletti csillagboltozat a gótikát, a karzattartó oszlopok a román stílust példázzák. A homlokzat formáiban a keleties hatás mutatkozik meg, a burjánzó díszítettség pedig a mór stílust idézi. Az egészet pedig a szecessziós formavilág koronázza meg. A századforduló építészeti divatja tükröződik az egész épületen, itt azonban a szakrális szerep ad értelmet a keleties és az európai gyökerű stílusok ötvözésének, és ebből a mesterien kevert egyvelegből felséges megjelenésű épület született. Az építkezések a magyar zsinagógák kivételes tehetségű és tapasztalatú építésze Baumhorn Lipót tervei alapján 1900-ban kezdődtek, és 3 évig tartottak. A pályáját Lechner Ödön tanítványaként indító Baumhorn 22 zsinagógát tervezett a XIX–XX. század fordulóján az Osztrák–Magyar Monarchia területén. Legszebb alkotása, élete fő műve, éppen a mór, arab és mediterrán elemekkel vegyített szecessziós stílusú szegedi Új zsinagóga. Baumhorn a Lőw Immánueltől, az akkori tudós főrabbitól kapott megbízást nagy alázattal fogadta, és tisztelettel kezelte megrendelőjének elképzeléseit. Lőw Immánuel is fontos szerepet vállalt a végleges tervek megszületésében. Neki köszönhető, hogy először itt szerepel magyar nyelvű felirat az oltár előtti diadalíven, melynek felirata a tízparancsolat sokszor emlegetett hetedik pontja: “Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat!” A zsinagóga szakrális kertje is teljes egészében az ő elképzelései alapján készült, a cédrusligettel és az ide telepített – a Biblia és a Talmud lapjain szereplő – növényekkel a Szentföld faunáját kívánta megidézni. Sokszor a világ legszebb zsinagógái közt emlegetett óriási épület hazánk második s egyben a világ negyedik legnagyobb zsinagógája. Az impozáns méreteivel – 48 m hosszú, 35 m széles, kupolával együtt 48,6 m magas, belmagassága 32 m, 1340 ülőhely – ámulatba ejti a látogatót. Az épület méretei is kifejezik azt a társadalmi rangot, melyet a század végére a szegedi zsidóság felmutatott. Az épület homlokzati anyaga az akkor korszerűnek számító sárga színű klinker. A téglafalból kiemelkedő plasztikai elemek, az ablakok keretei, a párkányok csontszínű homokkőből, műkőből készültek. Az épület különlegességét a bádogdíszek adják. A míves, veretes csipkézetek, a fiálék plasztikájának művészi kialakítása azon szegedi mesterek tehetségét dicséri, akik az árvíz után, az újjáépítés okán a városba telepedtek. A templom görögkereszt alapú, centrális bazilika szerkezetet követ, középen magas dobra emelt főkupolával, az épület négy sarkán egy-egy áttört kupolás saroktorony tartja a kompozíciós egyensúlyt. Az épület belső színvilágát a kék, az arany és a vajszín uralja. Az egymással harmonizáló színek, a festett üvegablakok, a művészien faragott padok, mind Löw Immánuel tudós főrabbi elképzelései alapján készültek. A templomban nem találunk figurális ábrázolást, mivel ezeket az izraelita hitélet előírásai tiltják. Ezt helyettesíti a zsidóság összes jelentős jelképét felvonultató díszítés, közte a remek mívű üvegablakok, amelyek a zsidó hitélet legfontosabb eseményeit és ünnepeit dolgozzák föl növény- és jelképábrázolásokkal, feliratokkal, így a liliom, a szőlő és a füge mellett, láthatunk szédertálat, sófárt és Tóra-tekercset is. A zsinagóga legszebb része a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja. A végtelen tér élménye fogalmazódik meg benne. A kupoladob 24 oszlopa a nap 24 óráját jelképezi, fölötte a kék alapon futó, az égő csipkebokorra utaló csipkebokor-virágok pedig a hitet. Középen a Dávid-csillag körül a nap kivilágítható sugarai koronázzák meg az égboltot. A kupola 4 csegelyére az erkölcsi létet meghatározó három (de héberül négy szóval kifejezhető) gondolatot írták fel héberül: a Tóra, a munka és az emberszeretet. Az üvegkupola és a gótikus díszítésű színes ólomüveg ablakok csodálatos színekkel elővarázsolt látványának megálmodója Róth Manó volt. A templombelső másik fő ékessége az oltárfal. Az óriási oltár központi eleme a frigyszekrény, amelyben a Tórák pihennek. A frigyszekrény ajtaja az ősi frigyládához hasonlóan Nílus-parti sittim, vagyis akácfából készült. A frigyszekrény előtt áll a főkántor előimádkozó asztala, mögötte a szószék a főpapi prédikációhoz. A frigyszekrény fölött függ a finomművű örökmécses, amit napelemek táplálnak. A főoltár alatt található a márvány tóraolvasó asztal. Az oltárnál látjuk a menórákat, a jellegzetes hétágú gyertyatartókat. A zsinagóga kitűnő akusztikájának köszönhetően Szeged egyik nagy befogadóképességű koncertterme is. A hatalmas, gyönyörű orgonát Wegenstein Lipót temesvári orgonaépítő készítette, a felújított hangszeren évente több orgonakoncertet is adnak. Felújítása: A műemléki védettség alatt álló, állami kezelésű épület rekonstrukciójának első lépéseként a Szegedi Zsinagógáért Alapítvány 50 millió forintos támogatásával a már folyamatosan beázó, életveszélyessé vált két tornyot újították fel, valamint kiszárították a legjobb átázott falakat. Az épület történetének legnagyobb renoválása 2016 februárban kezdődött és 2017 nyarán fejeződött be. A munkálatokhoz a Miniszterelnökség biztosított 950 millió forintot. Ebből alapvetően a zsinagóga külső rekonstrukcióját végezték el. Rendbe hozták a tornyokat, a kupolát, a homlokzatot és a lábazatot. Elvégezték a bádogosmunkákat, megszépültek az ólomüveg ablakok és ajtók, illetve az eredeti állapotnak megfelelően kiegészítették a kő- és műkő díszek hiányait is. A tető új cserépfedést kapott, kicserélték a faszerkezeteket, restaurálták és tisztították a műkő oszlopokat. A rendelkezésre álló források takarékos felhasználásának köszönhetően később bővítették a munkálatok körét. Rendbe tették a tetőzetet, szociális helyiséget alakítottak ki a zsinagógában, renoválták a vaskerítést, helyreállították az ólomüveg ablakokat, illetve az ablakok kereteit is rozsdamentesítették. Végül, de nem utolsó sorban a felújítás részeként helyreállították a zsinagóga bibliai növényeket bemutató kertjét is. Forrás: https://kirandulastippek.hu/del-alfold/szeged-uj-zsinagoga https://24.hu/elet-stilus/2018/04/23/felfedeztuk-a-szegedi-zsinagoga-csodait/ https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%9Aj_zsinag%C3%B3ga_(Szeged) https://epiteszforum.hu/badog-csodak-uvegboltozat-szegedi-uj-zsinagoga?fbclid=IwAR2ePiZr2FXE8SytEO__RlVgGImJTHTkYQpJlITFTRdQ3d_hHrG8KQ5g748 http://szecesszio.szegedvaros.hu/setak-szeged-zsinagoga/ https://szeged.hu/archiv/34278/a-megszepult-zsinagoga-szeged-uj-ekszerdoboza |
