A Kakuszi-féle bélyeges téglagyűjtemény jelenleg kb. 3.500-féle téglajel kb. 5.000 változatát tartalmazó gyűjtemény, melyből közel 300 db szép bélyeges tégla került kiállításra.

A Móra Ferenc Múzeum előtti tér a város egyik legkedveltebb pihenő és egyben kulturális terévé vált az elmúlt pár évben. Egy teljeskörű felújítás után új utcabútorokat és egy impozáns szökőkutat […]

A Kiss Kunszt nem a megszokott értelemben vett galéria. Az időszaki kiállítások mellett, állandó kínálatban magyar tervezők, iparművészek, képzőművészek alkotásait forgalmazza, továbbá havi rendszerességgel művészeti, kulturális, ismeretterjesztő, közéleti témájú programokkal várja az érdeklődőket.

Szeged látnivalói közé tartozik a Dorozsmai Tájház és a nagygazdaház is. Szeged-Kiskundorozsmán egy hely, ahol eredeti környezetben, egy széles kapunyitással megtekinthetik a település népi és a „polgárias” jellegű tárgyi, szellemi kultúráját.  

A XX. század elején a Roosevelt téren tartották a makai piacot, amelynek helyét a harmincas években parkosították. Később a tér közepére hatalmas medence került, amelybe 1966-ban szökőkutat építettek.

Alacsony épületek közötti tágas füves tér, közepén a Szent Rozália görögkatolikus kápolna.

Az Indóház tér Szeged egyik kapuja, hiszen a vonattal érkezők nagy része itt érkezik meg a városba.

Magyar Ede (Oszadszki Ede) a szegedi szecessziós stílusú építészet kiemelkedő képviselője.

Szeged egyik legidősebb, legrejtélyesebb épülete található a téren, az alsóvárosi Havas boldogasszony Templom, amely ma az Alsóvárosi Ferences Plébánia nevet viseli.

Glattfelder Gyulát végakarata szerint Szegeden temették el a dóm kriptájában, a főoltár alá. 2001-ben teret neveztek el róla a városban.

A József Attila sugárútról nyíló Szent György tér nevét egy régi templomról kapta. A tér sugárút felőli oldalán, a 7. szám alatti Dózsa iskola helyén állt a Szent György-templom, amely még a XIII. században épülhetett.

„Szeresd felebarátodat … ” bibliai parancs héberül és magyarul olvasható az 1903-ban elkészült ÚJ Zsinagóga diadalívén. A magyar nyelv használata az épület tervezésében aktívan közreműködő tudós főrabbi, Lőw Immánuel.

A romjaiból életre keltett város egyik legszebb eklektikus-neobarokk épülete az 1883-ban megnyitott teátrum.

A négyévszakos víziváros 4400 m2 vízfelülettel, Európa leghosszabb, éves üzemelésű vízicsúszdájával várja vendégeit. A fürdőkomplexumban minden korosztály megtalálja a számára legmegfelelőbb kikapcsolódási formát.

Újszegeden, a belvárostól 10 perc sétával elérhető Városi Sportuszoda télen fedett, nyáron nyitott üzemmódban várja a sportolni vágyókat.

Fehér falú, keleties hatásokat tükröző, eklektikus épület a Tisza Lajos körút mentén. Nevét a mellette található, 1927-ben fúrt kútról illetve annak vizéről nyerte.

Akár egész napos programot kínál a Szeged belvárosától mindössze 2,5 km-re fekvő, 45 hektáros erdős környezetben található állatkert. Állatait földrészek szerinti csoportosításban mutatja be, törekedve arra, hogy a természetes életkörülményeket […]

A Maros egykori kanyarulatából, amelyet a folyószabályozás során, 1860-ban választottak le, egy több mint 4 km hosszúságú, 10-15 m széles holtág keletkezett.

A Gyergyói-havasokban, Marosfő közelében eredő folyó, hossza 725 km, ebből mindössze 48 km esik Magyarország területére.

A Tisza Magyarország leghosszabb folyója, a Keleti-Kárpátokban ered és az ország keleti felén keresztülhaladva Szerbiában egyesül a Dunával.

A kolozsvári egyetem Szegedre költözése után, 1922-ben a város 20 kh szántóföldet ajándékozott az egyetemnek füvészkert létesítése céljából.

Szeged legnagyobb parkja, mintegy 15 ha nagyságú, Újszegeden, a Belvárosi híd vonalában található.

A múzeum mögött az egykori vár Mária Terézia kapujának maradványai láthatók.

A belváros rehabilitációjának egyik leglátványosabb része volt a Szent István tér 2006-ban befejezett teljes körű felújítása.

A velencei Szent Márk tér méretével egyezően 12.000 m2 nagyságú és Észak-Európa elegáns, letisztult stílusát hordozó épületek által határolt tér.

A teret a Dóm téri épületegyüttes tervezőjéről, a magyar tájépítészet első jelentős alakjáról nevezték el.

A szabálytalan alakú tér közepén magasodik II. Rákóczi Ferenc szép arányú lovas szobra.

A teret Dugonics András piarista pap-tanárról, az első magyar nyelvű regény (Etelka, 1788) írójáról nevezték el.

A Kárász utca és a Klauzál tér értékőrző felújítását Európa Nostra-díjjal ismerték el 2004-ben.

A Tisza partján a 13. században felépült vár nyugati falai a mai Széchenyi téren húzódtak, az előttük elterülő kopár terület a várvédő katonaság gyakorlótereként és Fő piactérként szolgált.

Szegeden Mária Terézia kora óta mindig jelen voltak a katonai alakulatok, laktanyák, de mára már sajnos szegeden nincs egy működő alakulat sem.
Így szegeden a fiatalok és a felnövekvő nemzedékek, turisták nem láthatják a katonai élet szépségeit testközelből.

A Szegedi Csillagvizsgáló Alapítvány több mint húsz éve építette meg az Újszegeden található megfigyelőállomását.

Szent-Györgyi Albert (1893-1986) biokémikus Cambridge-ben és Groeningenben megkezdett kutatásait Szegeden, az egyetem Orvosvegytani Intézetének vezetőjeként folytatta.

A Nyíl utca 43. sz. alatti napsugaras parasztház közvetlen a Nagyárvíz (1879) után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak.

Hány lába van a százlábúnak? Hány sólyomféle él Magyarországon? Hogy néz ki az antimonit? Hogy készül a durranógáz? Látogasson el a Természetismereti Tudástár és választ kaphat ezekre a kérdésekre!

Az ásványtan szenvedélyes kutatójáról, a szegedi egyetem egykori Ásványtani és Kőzettani Intézetének vezetőjéről, Koch Sándor professzorról elnevezett gyűjtemény.

A 2012 decemberében átadott központ célja, hogy közérthető módon bemutassa a régióban születő kutatási eredményeket, és a gyerekek érdeklődését a természettudományok felé terelje.

A szegedi várat a 13. század második felében építették, valószínű, hogy egy már korábban meglévő erődítés erőteljes kibővítésével.

Stílusában, megjelenésében és elhelyezkedésében is különleges a Somogyi-Kelemen utcák sarkán álló épület.

A milleniumi építkezési láz legimpozánsabb szegedi alkotása az 1896-ban, neoklasszicista stílusban megépült Közművelődési Palota.

Somogyi Károly esztergomi kanonok az árvízben rommá lett város szellemi értelemben vett újjáépítéséhez kívánt hozzájárulni, amikor 1881-ben Szegednek ajándékozta az egész életén át gyűjtött, felbecsülhetetlen értékű könyvgyűjteményét.

A Szegedi Tudományegyetem 2004-ben átadott oktatási és konferenciaközpontja hat szinten, 25.000 m2 területtel áll a tanulás és ismeretterjesztés szolgálatában.

A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt ferences templom és a mellette álló kolostor Szeged becses építészeti öröksége. A templomot több fázisban, meglévő, valószínűleg 12. századi elődjének felhasználásával emelték, késő gótikus stílusban.

A tornyát díszítő figura miatt Kakasos templomnak is nevezett épület 1884-ben készült el, Schulek Frigyes tervei alapján. Megépítése a Nagyárvíz utáni újjáépítést jellemző összefogás szép példája.

A Szent István tér déli oldalán áll a négyemeletes, szecessziós stílusban épült műemlék épület. Móricz József szegedi postai tisztviselő megbízása alapján Raichle Jenő Ferenc építette 1910 és 1912 között.

Egy ipartörténeti különlegesség, az ország első vasbetonból készült víztornya fogadja a látogatót a Szent István téren.

A Tisza Lajos körút egyik meghatározó épülete, Szeged legnagyobb méretű szecessziós stílusú, védett műemléke.

A majolika díszes, zöld-kék-narancs színekben pompázó Deutsch-palota Erdélyi Mihály építész tervei szerint 1900 és 1902 között épült.

Az ortodox szerb templom a Dóm tér északi oldalán, a Tisza partjához közel áll.
A szerbek az Oszmán Birodalom előrenyomulása miatt húzódtak északra, így érkeztek meg Szegedre a középkor folyamán.

1936-ban a Szabadtéri Játékok alkalmával szólalt meg először Csúry Ferenc órásmester különleges alkotása.
A Dóm főkapujával szemközt álló épület felső szintjén látható zenélő óra a középkori egyetemek szimbóluma.