A Móra Ferenc Múzeum előtti tér a város egyik legkedveltebb pihenő és egyben kulturális terévé vált az elmúlt pár évben. Egy teljeskörű felújítás után új utcabútorokat és egy impozáns szökőkutat […]

A XX. század elején a Roosevelt téren tartották a makai piacot, amelynek helyét a harmincas években parkosították. Később a tér közepére hatalmas medence került, amelybe 1966-ban szökőkutat építettek.

Alacsony épületek közötti tágas füves tér, közepén a Szent Rozália görögkatolikus kápolna.

Az Indóház tér Szeged egyik kapuja, hiszen a vonattal érkezők nagy része itt érkezik meg a városba.

Magyar Ede (Oszadszki Ede) a szegedi szecessziós stílusú építészet kiemelkedő képviselője.

Szeged egyik legidősebb, legrejtélyesebb épülete található a téren, az alsóvárosi Havas boldogasszony Templom, amely ma az Alsóvárosi Ferences Plébánia nevet viseli.

Glattfelder Gyulát végakarata szerint Szegeden temették el a dóm kriptájában, a főoltár alá. 2001-ben teret neveztek el róla a városban.

A József Attila sugárútról nyíló Szent György tér nevét egy régi templomról kapta. A tér sugárút felőli oldalán, a 7. szám alatti Dózsa iskola helyén állt a Szent György-templom, amely még a XIII. században épülhetett.

A Maros egykori kanyarulatából, amelyet a folyószabályozás során, 1860-ban választottak le, egy több mint 4 km hosszúságú, 10-15 m széles holtág keletkezett.

A Gyergyói-havasokban, Marosfő közelében eredő folyó, hossza 725 km, ebből mindössze 48 km esik Magyarország területére.

A Tisza Magyarország leghosszabb folyója, a Keleti-Kárpátokban ered és az ország keleti felén keresztülhaladva Szerbiában egyesül a Dunával.

A kolozsvári egyetem Szegedre költözése után, 1922-ben a város 20 kh szántóföldet ajándékozott az egyetemnek füvészkert létesítése céljából.

Szeged legnagyobb parkja, mintegy 15 ha nagyságú, Újszegeden, a Belvárosi híd vonalában található.

A múzeum mögött az egykori vár Mária Terézia kapujának maradványai láthatók.

A belváros rehabilitációjának egyik leglátványosabb része volt a Szent István tér 2006-ban befejezett teljes körű felújítása.

A velencei Szent Márk tér méretével egyezően 12.000 m2 nagyságú és Észak-Európa elegáns, letisztult stílusát hordozó épületek által határolt tér.

A teret a Dóm téri épületegyüttes tervezőjéről, a magyar tájépítészet első jelentős alakjáról nevezték el.

A szabálytalan alakú tér közepén magasodik II. Rákóczi Ferenc szép arányú lovas szobra.

A teret Dugonics András piarista pap-tanárról, az első magyar nyelvű regény (Etelka, 1788) írójáról nevezték el.

A Kárász utca és a Klauzál tér értékőrző felújítását Európa Nostra-díjjal ismerték el 2004-ben.

A Tisza partján a 13. században felépült vár nyugati falai a mai Széchenyi téren húzódtak, az előttük elterülő kopár terület a várvédő katonaság gyakorlótereként és Fő piactérként szolgált.