A Kárász utca és a Klauzál tér értékőrző felújítását Európa Nostra-díjjal ismerték el 2004-ben.

Szeged egyik legidősebb, legrejtélyesebb épülete található a téren, az alsóvárosi Havas boldogasszony Templom, amely ma az Alsóvárosi Ferences Plébánia nevet viseli.

A szabálytalan alakú tér közepén magasodik II. Rákóczi Ferenc szép arányú lovas szobra.

A XX. század elején a Roosevelt téren tartották a makai piacot, amelynek helyét a harmincas években parkosították. Később a tér közepére hatalmas medence került, amelybe 1966-ban szökőkutat építettek.

A Móra Ferenc Múzeum előtti tér a város egyik legkedveltebb pihenő és egyben kulturális terévé vált az elmúlt pár évben. Egy teljeskörű felújítás után új utcabútorokat és egy impozáns szökőkutat…

Szeged legnagyobb parkja, mintegy 15 ha nagyságú, Újszegeden, a Belvárosi híd vonalában található.

Magyar Ede (Oszadszki Ede) a szegedi szecessziós stílusú építészet kiemelkedő képviselője.

Az Indóház tér Szeged egyik kapuja, hiszen a vonattal érkezők nagy része itt érkezik meg a városba.

A múzeum mögött az egykori vár Mária Terézia kapujának maradványai láthatók.

A Gyergyói-havasokban, Marosfő közelében eredő folyó, hossza 725 km, ebből mindössze 48 km esik Magyarország területére.

A velencei Szent Márk tér méretével egyezően 12.000 m2 nagyságú és Észak-Európa elegáns, letisztult stílusát hordozó épületek által határolt tér.

A József Attila sugárútról nyíló Szent György tér nevét egy régi templomról kapta. A tér sugárút felőli oldalán, a 7. szám alatti Dózsa iskola helyén állt a Szent György-templom, amely még a XIII. században épülhetett.

A belváros rehabilitációjának egyik leglátványosabb része volt a Szent István tér 2006-ban befejezett teljes körű felújítása.

A Maros egykori kanyarulatából, amelyet a folyószabályozás során, 1860-ban választottak le, egy több mint 4 km hosszúságú, 10-15 m széles holtág keletkezett.

A Tisza Magyarország leghosszabb folyója, a Keleti-Kárpátokban ered és az ország keleti felén keresztülhaladva Szerbiában egyesül a Dunával.

A Tisza partján a 13. században felépült vár nyugati falai a mai Széchenyi téren húzódtak, az előttük elterülő kopár terület a várvédő katonaság gyakorlótereként és Fő piactérként szolgált.

A teret Dugonics András piarista pap-tanárról, az első magyar nyelvű regény (Etelka, 1788) írójáról nevezték el.

Alacsony épületek közötti tágas füves tér, közepén a Szent Rozália görögkatolikus kápolna.

A kolozsvári egyetem Szegedre költözése után, 1922-ben a város 20 kh szántóföldet ajándékozott az egyetemnek füvészkert létesítése céljából.

Glattfelder Gyulát végakarata szerint Szegeden temették el a dóm kriptájában, a főoltár alá. 2001-ben teret neveztek el róla a városban.

A teret a Dóm téri épületegyüttes tervezőjéről, a magyar tájépítészet első jelentős alakjáról nevezték el.