Épített örökségünk 28 találatok
  • Deutsch-palota

    A majolika díszes, zöld-kék-narancs színekben pompázó Deutsch-palota Erdélyi Mihály építész tervei szerint 1900 és 1902 között épült.
  • Móricz-ház

    A Szent István tér déli oldalán áll a négyemeletes, szecessziós stílusban épült műemlék épület. Móricz József szegedi postai tisztviselő megbízása alapján Raichle Jenő Ferenc építette 1910 és 1912 között.
  • Gróf-palota

    A Tisza Lajos körút egyik meghatározó épülete, Szeged legnagyobb méretű szecessziós stílusú, védett műemléke.
  • Somogyi-könyvtár

    Somogyi Károly esztergomi kanonok az árvízben rommá lett város szellemi értelemben vett újjáépítéséhez kívánt hozzájárulni, amikor 1881-ben Szegednek ajándékozta az egész életén át gyűjtött, felbecsülhetetlen értékű könyvgyűjteményét.
  • Raichl-palota

    Az építész szegedi palotája nagyobb méretű, hivalkodóbb kivitelű, mégis szerényebb szabadkai párjánál, nem éri el annak nagyszerű stílusegységét, részleteinek kidolgozottságát.
  • Alsóvárosi templom

    A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt ferences templom és a mellette álló kolostor Szeged becses építészeti öröksége. A templomot több fázisban, meglévő, valószínűleg 12. századi elődjének felhasználásával emelték, késő gótikus stílusban.
  • Szent István téri víztorony

    Egy ipartörténeti különlegesség, az ország első vasbetonból készült víztornya fogadja a látogatót a Szent István téren.
  • Schäffer-palota

    Az épület mai képe mutatja meg igazán, hogy mit vesztett a szegedi városkép, amikor a múlt század húszas éveiben, a ház tulajdonosai a költséges karbantartásra hivatkozva teljesen megfosztották szecessziós díszeitől a bérpalotát. Több utcás homlokzatát egykor gazdag szecessziós ornamentika díszítette.
  • Goldschmidt-palota

    A mai jellegtelen bérházról senki se gondolná, hogy egykor a szegedi szecesszió egyik legjelentősebb alkotása volt.
  • Fölsőbb Leányiskola (Tömörkény Gimnázium)

    Az alföldi karakterű magyaros szecesszió jellegzetes homlokzati burkoló anyaga, a vörös klinkertégla, melynek szalagos díszekbe, íves keretezésekbe, tagolt párkányzatokba rendezett mustrái tekintélyt sugárzó megjelenést adnak az egykori fölsőbb leányiskola terjedelmes épületének.
  • Zenélő óra

    1936-ban a Szabadtéri Játékok alkalmával szólalt meg először Csúry Ferenc órásmester különleges alkotása. A Dóm főkapujával szemközt álló épület felső szintjén látható zenélő óra a középkori egyetemek szimbóluma.
  • Reök-palota

    Magyar Ede építész harmincéves korában, 1907-ben építette meg a magyaros szecesszió példaértékű alkotását, a Reök-palotát.