Móra Ferenc Múzeum
A jégkori ember – Ice Age Man
A jégkori ember című tárlat franciaországi és hazai lelőhelyeken talált, 10-40 ezer évvel ezelőtti tárgyakat mutat be: többek között pattintott kőeszközöket, rénszarvas- és jávorszarvas-csontból készült tárgyakat. A látogatók megismerhetik a neandervölgyi emberek temetkezési szokásait, a jégkorban élők hétköznapjait, szokásait. Egy sátor-rekonstrukció segítségével azt is bemutatják, milyen körülmények között laktak elődeink sok tízezer évvel ezelőtt.
A tárlaton fontos szerepet kap a művészet: a Vénusz- és állat-szobrocskák mellett az Altamira-barlang titkaiba is betekintést engednek. Kiderülnek a barlang felfedezésének körülményei, megismerhetjük a falakon megtalált festmények hátterét, értelmezését. Egy jelképes rekonstrukciót is készített a szegedi múzeum: babzsák-fotelekben ülve lehet a megcsodálni az Altamira-barlang bölényeit, a gyerekek pedig egy mini-barlangba mászhatnak és díszíthetik ki a falakat.
A kiállítás 2025. május 10-től 2026. június 21-ig látogatható.
Fekete Ház
Te is voltál óvodás? Játék, nevelés és hagyomány Csongrád-Csanád vármegye óvodáiban
Az óvodák, óvodások világába enged bepillantást a szegedi Fekete ház időszaki kiállítása. A tárlaton bemutatják az óvodák kialakulásának történetét nemzetközi és szegedi viszonylatban, a látogatók emellett mese- és bábsarkot, valamint óvodai csoportszobát is láthatnak. A „Te is voltál óvodás?” című kiállítás 2026. június 21-ig látogatható.
Nosztalgikus időszaki tárlattal várja az érdeklődőket a Fekete ház: október 30-án nyitották meg a „Te is voltál óvodás? Játék, nevelés és hagyomány Csongrád-Csanád vármegye óvodáiban” című kiállítást. A tárlaton főként az 1950-1980-as évek közötti tárgyakkal szemléltetik az óvodák fejlődését, átalakulását.
A kiállítás ismerteti az óvodák történetét nemzetközi, hazai és szegedi tekintetben is. Kiderül például, hogy a 250 éve született Brunszvik Teréz nevéhez fűződik a magyarországi óvodák megjelenése: a grófnő több mint nyolcvan „kisdedóvó” alapításában vagy támogatásában vett részt haláláig. Célja a magunkra hagyott gyermekek óvása, gondozása, oktatása volt – úgy vélte, hogy a korai nevelés döntő fontosságú a személyiség fejlődésében.
A látogatók különböző tárgyakon, enteriőrökön keresztül nosztalgiázhatnak: mese- és bábsarokkal, különböző játékokkal, bababútor makettekkel, fotókkal és régi csoportnaplókkal is találkozhatnak. Egy óvodai csoportszoba-részletet is berendeztek a múzeum munkatársai, melyeket különböző játékokkal egészítettek ki. A tárlat anyagát Szeri Istvánné Ibolya, a Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete Szeged és Környéke Területi Kör vezetője gyűjtötte.
A kiállítás 2025. október 30-tól – 2026. június 21-ig látogatható.
Ügyfelem érdekében – Érdekességek a jogszolgáltatás történetéből kiállítás
A hazai jogszolgáltatás történetéről látható kiállítás a Fekete házban március 7-től. A tárlaton különböző érdekes történeteket, momentumokat mutatnak be országos és szegedi tekintetben az ügyvédi kamarák kapcsán. A látogatók megismerhetik a betiltott párbajok működését, Pipás Pista bűntetteit, valamint Szeged első olimpikonjának szomorú történetét is.
A Szegedi Ügyvédi Kamara 1875-ben jött létre – ez adta az apropóját annak a szegedi kiállításnak, melyen az országos és helyi jogszolgáltatás történetét mutatják be. A tárlat célja, hogy olyan ügyekbe nyújtson betekintést, melyek valamilyen szempontból különlegesnek számítottak az elmúlt 150 évben.
A kiállításon így szó esik például a párbajokról, melyek az igazságszolgáltatás egyfajta szürke zónájának számítottak: betiltották őket, de mégis voltak, akik párbajoztak különböző nézeteltéréseik rendezése érdekében. Az újságírók, írók körében is népszerű volt a lovagias ügyek ilyen jellegű elrendezése a 19. század végén: Ady Endre például három alkalommal is párbajozott – az 1899-es esete után 5 nap államfogház-büntetésre ítélték, melyet Szegeden töltött le. Szintén párbaj-helyzetekbe keveredett Gárdonyi Géza és Tömörkény István is – Tömörkény végül egyszer sem vívott meg ellenfeleivel, mert ügyvédei diplomatikusan el tudták simítani a konfliktusokat. A tárlaton bemutatnak egy eredeti párbajpisztoly-készletet és párbajtőröket is.
A látogatók megismerhetik a legendává vált Pipás Pista tetteit: a férfinak öltözött asszony a Szeged-környéki tanyavilágban gyilkolt férfiakat 1919-22 között, a bírósági eljárása azonban csak 10 évvel később kezdődött meg.
A kiállításon bemutatják Gönczy Lajos, Szeged első olimpikonjának történetét, aki jogvégzett emberként az 1900-as párizsi olimpián bronzérmet szerzett magasugrásban. Az olimpikon élete tragikusan ért véget: a doberdói harcokban hunyt el 1915-ben.
A tárlat alapját a Budapesti Ügyvédi Kamara vándorkiállítása adja, melyet szegedi anyagokkal egészítettek ki – így az ügyvédi kamarák működését országos szinten is megismerhetik az érdeklődők. A Móra Ferenc Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum anyagai mellett magángyűjteményekből is láthatnak válogatást a látogatók.
Az „Ügyfelem érdekében” című kiállítás március 7-től június 21-ig látogatható a szegedi Fekete házban.
Reök – Regionális Összművészeti Központ
Popovics Lőrinc A fény felé című kiállítása
Az egyéni tárlat alkotója, Popovics Lőrinc Nádudvaron született, ám a Tisza-parti városban eltöltött több mint ötvenéves tevékenysége okán szegedivé avatja a szobrászművészt. Tanulmányait a Tábor utcai Képzőművész Körben, majd 1976 és 1980 között a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán végezte, amelyet követően 1990-91-ben a Magyar Iparművészeti Főiskola posztgraduális továbbképzésen is részt vett. Mesterei Fritz Mihály, Lapis András, és Rétfalvi Sándor voltak.
Március 20-án nyitó, A fény felé című új kiállítása minden eddiginél átfogóbban mutatja be az alkotó munkásságát, aki kezdetben lemezdomborításokat készített, majd idővel fémöntést, fafaragást is beemelte eszköztárába, ám hamar a kő vált meghatározó médiumává, és mindvégig az is maradt, az üveg előszeretettel való használata mellett. Anyagkezelésének jellemző arányait a REÖK kiállítása is felvillantja: andezit, bazalt, márvány, mészkő, gránit, szerpentinit mutatja a kő sokszínűségét. Plasztikái mellett éremművészeti alkotásai is megjelennek, sőt, még köztéren látható műveit is a palotába idézi a tárlat.
Munkáit az anyagok tulajdonságait tudatosan kiaknázva, egyúttal komoly, átfogó filozófiai háttérrel alkotja a művész, legtöbbször, zárt formákban fogalmazva. Legfrissebb műveiben a lágyabb sziluettetek felől a kristályosabb, élesebb formák felé fordult. Alkotásainak megkapó jellegzetessége a kontraszt, központi eleme maga a fény: tömör kő, organikus fa, emberkéz létrehozta, áttetsző üveg ötvözésén keresztül áttételesen a szellem és az anyag találkozását öntik kézzelfogható, szemet gyönyörködtető formába alkotásai. Legjelentősebb munkái, ahogyan a készülő kiállítás kurátora, dr. Nátyi Róbert művészettörténész fogalmazott, „időn kívüliek, modernségük ellenére archaikusak is, valami ősi, „özönvíz” előtti világból léptek át napjainkba.”
A kiállítás megtekinthető március 20 és április 26 között.
Kass Galéria
Válogatás Kass János zenei és irodalmi ihletésű grafikáiból
A Kass Galéria 1985-ben nyílt meg Szegeden a Vár utcában. A galéria Kass János szegedi születésű, Kossuth-díjas, kétszeres Munkácsy-díjas, Érdemes Művész és Kiváló Művész munkásságát mutatja be.
A Kass Galériában Kass János munkásságának jelentős sorozatai kerültek már bemutatásra, mint A kékszakállú herceg vára, Az ember tragédiája, a Biblia, a Hamlet, vagy válogatott művek a Fejek sorozatból. A fenti alkotások mellett egyéni grafikái is helyet kaptak a kiállítótérben.
1991-ben a Galéria alapterületének kibővítését követően nyílt lehetőség arra, hogy időszaki kiállításokat is be lehessen mutatni- kortárs képzőművészek alkotásaiból láthatóak folyamatosan időszaki kiállítások a Kass Galériában.
Állandó kiállítás – bejelentkezés és jegyvásárlás a Móra Ferenc Múzeumban pénztárában
Délvidék Ház
Homoktól a kőig – Szajkó István festőművész emlékkiállítás megnyitó
Szajkó művészetét a természet élménye, a táj és annak narratív elemei határozzák meg. Gyakran festett bicikliket, amelyek legismertebb motívumai közé tartoznak, így sokan a „bicikli festőjeként” is emlegették. Ezek a tárgyak nem csupán jelenetek a vásznon, hanem emlékképek: szimbolikus jelenlétük erős érzelmi és asszociatív réteget ad a kompozícióknak.
Műveiben gyakran alkalmazta a pasztelltechnikát, amelyben különleges finomsággal használta a színeket – a zöldek, kékek és sárgák árnyalatait –, de olaj- és vízfestékkel is dolgozott, sőt különféle anyagokkal is kísérletezett. Alkotásaiban a nyugalom és a fesztelen természetesség keveredik a benső, mélyebb érzésvilággal. Szajkó István több évtizedes pályafutása során számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt Európa-szerte, különösen Jugoszlávia területén, valamint Németországban és Franciaországban is bemutatkozott. 2025-ben a veszprémi Dubniczay-palotában „ANZIX / Szajkó 70” címmel retrospektív kiállítás nyílt munkáiból, ahol több mint negyven alkotást mutattak be a korai tanulmányoktól a legutóbbi művekig.
Kritikusok és művészetkedvelők gyakran emelik ki Szajkó munkáinak belső líraiságát és emlékképeinek erőteljes érzelmi hatását. Festészetében a tárgyak – legyen szó egy bicikliről, egy fáról vagy egy tájról – nem pusztán ábrázolt elemek, hanem belső narratívák hordozói.
Szajkó István 2025. április 1-jén, 70 éves korában hunyt el. Halálát követően több helyszínen rendeztek emlékkiállításokat: a Szabadkai Városi Múzeum után a szegedi Délvidék Házban emlékezünk meg róla alkotásain keresztül. A kiállítás megnyitó március 26-án 18 órakor kerül megrendezésre.
A kiállítás a Délvidék Ház Újvidék termében 2026. április 26-ig, 9 és 16 óra között ingyenesen látogatható.
Kiss Kunszt Galéria
„CURVES &NERVES” Getto József és Fleisz Tamás képzőművészek közös kiállítása
Getto József és Fleisz Tamás első duo show-ja márciusban debütál, s mint ahogy ezt a cím is sejteti a gömbölyded kanyarulatok és az idegek hol egybecsengő, hol összecsapó játéka fűzi össze a két alkotó munkáit. Fleisz állati agytekervényekből absztrahált archaikus idoljai, amelyek egyszerre foglalják magukba a női és férfi princípiumot egy rendkívül anyagszerű, ősi és természetes világ hordozói. Izgalmas formai átfedések tapasztalhatók Getto munkáin is, ahol azonban az ívek és feszesen kanyarodó karcsú testek már egy egészen más típusú absztrakt geometrikus, gondosan szerkesztett környezetben törik meg a körülöttük uralkodó rendet.
A képeken megjelenő görbék ilyen értelemben központi tárgyai a műveknek akár tóruszokról, többszörösen összetett hurkokról, akár absztrahált emberi vagy tárgyi alakzatokról beszélünk. A kiállítás központjában az absztrakció és a figuralitás viszonya áll, amelyet a két művész különböző médiumok mentén közelít meg és fejt fel. Megkérdőjelezhetjük a világ hullámzását, a múlt alakját, a magas fűben lapuló agyi zsigerek titkait. Kérdéseink és aggodalmaink szorításában harmonikus op-art formulák adnak támpontot: fényt és formát, oszcilláló impulzusokat, konstruktív, egyetemes rendet.
A posztmodernizmus viharfelhőjét feszes, plasztikus szelek fújják odébb, és a rideg racionalitás szúró sugarai elől pedig tornyos gránitszobrok biomorf árnyékában tudunk elhenteredni. Fleisz Tamás és Getto József kerekded perspektívákkal göngyölítik fel a valóság elkallódó húrjait és hámszöveteit: párhuzamos víziójuk az autentikus figurák és elemek kölcsönhatása – gondolatok, jelenetek egy friss és felszabadítóan konzekvens univerzumból.
A kiállítás megtekinthető: 2026. március 14. – 2026. április 11.
