Móra Ferenc Múzeum
A jégkori ember – Ice Age Man
A jégkori ember című tárlat franciaországi és hazai lelőhelyeken talált, 10-40 ezer évvel ezelőtti tárgyakat mutat be: többek között pattintott kőeszközöket, rénszarvas- és jávorszarvas-csontból készült tárgyakat. A látogatók megismerhetik a neandervölgyi emberek temetkezési szokásait, a jégkorban élők hétköznapjait, szokásait. Egy sátor-rekonstrukció segítségével azt is bemutatják, milyen körülmények között laktak elődeink sok tízezer évvel ezelőtt.
A tárlaton fontos szerepet kap a művészet: a Vénusz- és állat-szobrocskák mellett az Altamira-barlang titkaiba is betekintést engednek. Kiderülnek a barlang felfedezésének körülményei, megismerhetjük a falakon megtalált festmények hátterét, értelmezését. Egy jelképes rekonstrukciót is készített a szegedi múzeum: babzsák-fotelekben ülve lehet a megcsodálni az Altamira-barlang bölényeit, a gyerekek pedig egy mini-barlangba mászhatnak és díszíthetik ki a falakat.
A kiállítás 2025. május 10-től 2026. június 21-ig látogatható.
Fekete Ház
Te is voltál óvodás? Játék, nevelés és hagyomány Csongrád-Csanád vármegye óvodáiban
Az óvodák, óvodások világába enged bepillantást a szegedi Fekete ház időszaki kiállítása. A tárlaton bemutatják az óvodák kialakulásának történetét nemzetközi és szegedi viszonylatban, a látogatók emellett mese- és bábsarkot, valamint óvodai csoportszobát is láthatnak. A „Te is voltál óvodás?” című kiállítás 2026. június 21-ig látogatható.
Nosztalgikus időszaki tárlattal várja az érdeklődőket a Fekete ház: október 30-án nyitották meg a „Te is voltál óvodás? Játék, nevelés és hagyomány Csongrád-Csanád vármegye óvodáiban” című kiállítást. A tárlaton főként az 1950-1980-as évek közötti tárgyakkal szemléltetik az óvodák fejlődését, átalakulását.
A kiállítás ismerteti az óvodák történetét nemzetközi, hazai és szegedi tekintetben is. Kiderül például, hogy a 250 éve született Brunszvik Teréz nevéhez fűződik a magyarországi óvodák megjelenése: a grófnő több mint nyolcvan „kisdedóvó” alapításában vagy támogatásában vett részt haláláig. Célja a magunkra hagyott gyermekek óvása, gondozása, oktatása volt – úgy vélte, hogy a korai nevelés döntő fontosságú a személyiség fejlődésében.
A látogatók különböző tárgyakon, enteriőrökön keresztül nosztalgiázhatnak: mese- és bábsarokkal, különböző játékokkal, bababútor makettekkel, fotókkal és régi csoportnaplókkal is találkozhatnak. Egy óvodai csoportszoba-részletet is berendeztek a múzeum munkatársai, melyeket különböző játékokkal egészítettek ki. A tárlat anyagát Szeri Istvánné Ibolya, a Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete Szeged és Környéke Területi Kör vezetője gyűjtötte.
A kiállítás 2025. október 30-tól – 2026. május 31-ig látogatható.
Határsértők – Kurtág és társai
Február 18-án 17 órakor nyílt meg a Fekete Házban az a kiállítás, mely Kurtág György életművének egy kevéssé ismert, mégis meghatározó aspektusára fókuszál: a zeneszerző képzőművészeti kapcsolatrendszerére és az abból kibontakozó művészeti közegre. A tárlat Kurtág személyes és szellemi kapcsolatait mutatja be kortárs művészekkel, tanárokkal, barátokkal és tanítványokkal, amelyek levelezésekben, dedikációkban, hommage-okban és közös alkotásokban is megjelennek. A bemutatott műveket a műfaji, mediális és kultúrpolitikai határok folyamatos átlépése köti össze; vezérmotívumuk a szabadság.
A kiállításban kiemelt szerepet kap Kurtág rajztevékenysége. Absztrakt gesztusrajzai nem ábrázoló szándékkal, hanem indulatok, testi mozgások és pillanatnyi állapotok lenyomataként születtek. Az ötvenes évektől napjainkig ívelő válogatásban többek között Reigl Judit, Bálint Endre, Vajda Júlia, Kass János, Gerlóczy Sári, Tandori Dezső, Georgios Tzortzoglou és Kurtág Judit alkotásai szerepelnek. A művek egy olyan alkotói közegbe engednek betekintést, ahol zene, képzőművészet, irodalom és performatív gesztus szorosan összefonódik.
A kiállítás Dubóczky Gergely, a Szegedi Szimfonikus Zenekar művészeti vezetőjének kezdeményezésére jött létre, kurátora dr. Váraljai Anna művészettörténész, az SZTE BTK adjunktusa.
A kiállítás 2026. március 15-ig látogatható.
Ügyfelem érdekében – Érdekességek a jogszolgáltatás történetéből kiállítás
A hazai jogszolgáltatás történetéről látható kiállítás a Fekete házban március 7-től. A tárlaton különböző érdekes történeteket, momentumokat mutatnak be országos és szegedi tekintetben az ügyvédi kamarák kapcsán. A látogatók megismerhetik a betiltott párbajok működését, Pipás Pista bűntetteit, valamint Szeged első olimpikonjának szomorú történetét is.
A Szegedi Ügyvédi Kamara 1875-ben jött létre – ez adta az apropóját annak a szegedi kiállításnak, melyen az országos és helyi jogszolgáltatás történetét mutatják be. A tárlat célja, hogy olyan ügyekbe nyújtson betekintést, melyek valamilyen szempontból különlegesnek számítottak az elmúlt 150 évben.
A kiállításon így szó esik például a párbajokról, melyek az igazságszolgáltatás egyfajta szürke zónájának számítottak: betiltották őket, de mégis voltak, akik párbajoztak különböző nézeteltéréseik rendezése érdekében. Az újságírók, írók körében is népszerű volt a lovagias ügyek ilyen jellegű elrendezése a 19. század végén: Ady Endre például három alkalommal is párbajozott – az 1899-es esete után 5 nap államfogház-büntetésre ítélték, melyet Szegeden töltött le. Szintén párbaj-helyzetekbe keveredett Gárdonyi Géza és Tömörkény István is – Tömörkény végül egyszer sem vívott meg ellenfeleivel, mert ügyvédei diplomatikusan el tudták simítani a konfliktusokat. A tárlaton bemutatnak egy eredeti párbajpisztoly-készletet és párbajtőröket is.
A látogatók megismerhetik a legendává vált Pipás Pista tetteit: a férfinak öltözött asszony a Szeged-környéki tanyavilágban gyilkolt férfiakat 1919-22 között, a bírósági eljárása azonban csak 10 évvel később kezdődött meg.
A kiállításon bemutatják Gönczy Lajos, Szeged első olimpikonjának történetét, aki jogvégzett emberként az 1900-as párizsi olimpián bronzérmet szerzett magasugrásban. Az olimpikon élete tragikusan ért véget: a doberdói harcokban hunyt el 1915-ben.
A tárlat alapját a Budapesti Ügyvédi Kamara vándorkiállítása adja, melyet szegedi anyagokkal egészítettek ki – így az ügyvédi kamarák működését országos szinten is megismerhetik az érdeklődők. A Móra Ferenc Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum anyagai mellett magángyűjteményekből is láthatnak válogatást a látogatók.
Az „Ügyfelem érdekében” című kiállítás március 7-től június 21-ig látogatható a szegedi Fekete házban.
Kass Galéria
Válogatás Kass János zenei és irodalmi ihletésű grafikáiból
A Kass Galéria 1985-ben nyílt meg Szegeden a Vár utcában. A galéria Kass János szegedi születésű, Kossuth-díjas, kétszeres Munkácsy-díjas, Érdemes Művész és Kiváló Művész munkásságát mutatja be.
A Kass Galériában Kass János munkásságának jelentős sorozatai kerültek már bemutatásra, mint A kékszakállú herceg vára, Az ember tragédiája, a Biblia, a Hamlet, vagy válogatott művek a Fejek sorozatból. A fenti alkotások mellett egyéni grafikái is helyet kaptak a kiállítótérben.
1991-ben a Galéria alapterületének kibővítését követően nyílt lehetőség arra, hogy időszaki kiállításokat is be lehessen mutatni- kortárs képzőművészek alkotásaiból láthatóak folyamatosan időszaki kiállítások a Kass Galériában.
Állandó kiállítás – bejelentkezés és jegyvásárlás a Móra Ferenc Múzeumban pénztárában
Rajz – művészettörténet Tanszék
Felházi Ágnes festőművész Konstelláció című kiállítása
„Hagyományőrzés és modern látomásosság. Ez az a szimbiózis, ami Felházi Ágnest és piktúráját oly meggyőzővé, reménytelivé teszi. Egy olyanféle festői mentalitással szembesülünk, amely a historikus tapasztalatok felől közelít a kortársi élmények tolmácsolásához. Némi túlzással azt is mondhatnám: munkái sajátságos, korszerű hangvétele lényegében a történelmi eredmények édes gyermeke.” – Szuromi Pál, művészeti író
Tanulmányait 2000-2004 között a Kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem, Művészetpedagógia Szakon végezte, ahol 2006-ban mester, majd 2014-ben doktori fokozatot szerzett. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem, JGYPK, Rajz-Művészettörténet Tanszékén oktató, adjunktus. Budapesten él és alkot. Több mint 34 egyéni kiállítása volt és rendszeresen részt vesz hazai és nemzetközi tárlatokon. Tagja a Magyar és a Romániai Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Szög-Art Művészeti Egyesületnek, a Barabás Miklós Céhnek és a Pro Scientia Aranyérmesek Társaságának.
A kiállítás megnyitója február 26-án, csütörtökön 18.00 órakor kerül megrendezésre az alkotó jelenlétében. A kiállítás megtekinthető 2026. március 21. szombatig, hétfőtől szombatig 10-18 óra között.
Délvidék Ház
Siflis András monográfiájának bemutatója és kiállítása
Siflis András festészete a tér és az idő problematikáját kifinomult, mégis erőteljes vizuális eszközökkel ragadja meg. Művei nem elbeszélnek, hanem működésbe lépnek: a képsíkok egymásra felelése, ellenpontozása, olykor egymásba merítése hozza létre azt a belső feszültséget, amely a kompozíciók drámaiságát életben tartja. Festészetében a fragmentum, az epizód és a pillanat válik meghatározóvá; a szétszaggatott struktúrák robbanásszerűen törnek felszínre, miközben a gesztus erejét még a keretezés sem képes visszafogni.
A művek rétegzettségében olyan parányi mozzanatok sűrűsödnek össze, amelyek a kollektív emlékezet és a tudatalatti foszlányaiként értelmezhetők. Befogadásuk nem racionális, hanem érzéki folyamat: a néző nem megfejti, hanem átéli a képek által közvetített belső állapotokat. A felületekből áradó melankólia egyfajta várakozással telített, bizonytalan jövőérzetet hordoz, amely egyszerre személyes és általános érvényű.
Siflis Andrást gyakran posztmodern expresszionistaként jellemzik. Festészetét játékos gesztualitás, kifejező linearitás és intenzív, mégis természetes kolorizmus hatja át. Alkotásai mögött személyes tapasztalatok lenyomata sejlik fel, ám ezek túlmutatnak az egyéni sorson: a megélt események érzete a mai ember globális tapasztalatának szimbólumává válik.
A kiállítás megnyitója február 26-án, csütörtökön 18.00 órakor kerül megrendezésre az alkotó jelenlétében. A kiállítás a Délvidék Ház Újvidék termében 9 és 17 óra között, egy hónapon át, ingyenesen látogatható.
Kiss Kunszt Galéria
„CURVES &NERVES” Getto József és Fleisz Tamás képzőművészek közös kiállítása
Getto József és Fleisz Tamás első duo show-ja márciusban debütál, s mint ahogy ezt a cím is sejteti a gömbölyded kanyarulatok és az idegek hol egybecsengő, hol összecsapó játéka fűzi össze a két alkotó munkáit. Fleisz állati agytekervényekből absztrahált archaikus idoljai, amelyek egyszerre foglalják magukba a női és férfi princípiumot egy rendkívül anyagszerű, ősi és természetes világ hordozói. Izgalmas formai átfedések tapasztalhatók Getto munkáin is, ahol azonban az ívek és feszesen kanyarodó karcsú testek már egy egészen más típusú absztrakt geometrikus, gondosan szerkesztett környezetben törik meg a körülöttük uralkodó rendet.
A képeken megjelenő görbék ilyen értelemben központi tárgyai a műveknek akár tóruszokról, többszörösen összetett hurkokról, akár absztrahált emberi vagy tárgyi alakzatokról beszélünk. A kiállítás központjában az absztrakció és a figuralitás viszonya áll, amelyet a két művész különböző médiumok mentén közelít meg és fejt fel. Megkérdőjelezhetjük a világ hullámzását, a múlt alakját, a magas fűben lapuló agyi zsigerek titkait. Kérdéseink és aggodalmaink szorításában harmonikus op-art formulák adnak támpontot: fényt és formát, oszcilláló impulzusokat, konstruktív, egyetemes rendet.
A posztmodernizmus viharfelhőjét feszes, plasztikus szelek fújják odébb, és a rideg racionalitás szúró sugarai elől pedig tornyos gránitszobrok biomorf árnyékában tudunk elhenteredni. Fleisz Tamás és Getto József kerekded perspektívákkal göngyölítik fel a valóság elkallódó húrjait és hámszöveteit: párhuzamos víziójuk az autentikus figurák és elemek kölcsönhatása – gondolatok, jelenetek egy friss és felszabadítóan konzekvens univerzumból.
A kiállítás megtekinthető: 2026. március 14. – 2026. április 11.
