Móra Ferenc Múzeum
A jégkori ember – Ice Age Man
A jégkori ember című tárlat franciaországi és hazai lelőhelyeken talált, 10-40 ezer évvel ezelőtti tárgyakat mutat be: többek között pattintott kőeszközöket, rénszarvas- és jávorszarvas-csontból készült tárgyakat. A látogatók megismerhetik a neandervölgyi emberek temetkezési szokásait, a jégkorban élők hétköznapjait, szokásait. Egy sátor-rekonstrukció segítségével azt is bemutatják, milyen körülmények között laktak elődeink sok tízezer évvel ezelőtt.
A tárlaton fontos szerepet kap a művészet: a Vénusz- és állat-szobrocskák mellett az Altamira-barlang titkaiba is betekintést engednek. Kiderülnek a barlang felfedezésének körülményei, megismerhetjük a falakon megtalált festmények hátterét, értelmezését. Egy jelképes rekonstrukciót is készített a szegedi múzeum: babzsák-fotelekben ülve lehet a megcsodálni az Altamira-barlang bölényeit, a gyerekek pedig egy mini-barlangba mászhatnak és díszíthetik ki a falakat.
A kiállítás 2025. május 10-től 2026. június 21-ig látogatható.
Fekete Ház
Te is voltál óvodás? Játék, nevelés és hagyomány Csongrád-Csanád vármegye óvodáiban
Az óvodák, óvodások világába enged bepillantást a szegedi Fekete ház időszaki kiállítása. A tárlaton bemutatják az óvodák kialakulásának történetét nemzetközi és szegedi viszonylatban, a látogatók emellett mese- és bábsarkot, valamint óvodai csoportszobát is láthatnak. A „Te is voltál óvodás?” című kiállítás 2026. június 21-ig látogatható.
Nosztalgikus időszaki tárlattal várja az érdeklődőket a Fekete ház: október 30-án nyitották meg a „Te is voltál óvodás? Játék, nevelés és hagyomány Csongrád-Csanád vármegye óvodáiban” című kiállítást. A tárlaton főként az 1950-1980-as évek közötti tárgyakkal szemléltetik az óvodák fejlődését, átalakulását.
A kiállítás ismerteti az óvodák történetét nemzetközi, hazai és szegedi tekintetben is. Kiderül például, hogy a 250 éve született Brunszvik Teréz nevéhez fűződik a magyarországi óvodák megjelenése: a grófnő több mint nyolcvan „kisdedóvó” alapításában vagy támogatásában vett részt haláláig. Célja a magunkra hagyott gyermekek óvása, gondozása, oktatása volt – úgy vélte, hogy a korai nevelés döntő fontosságú a személyiség fejlődésében.
A látogatók különböző tárgyakon, enteriőrökön keresztül nosztalgiázhatnak: mese- és bábsarokkal, különböző játékokkal, bababútor makettekkel, fotókkal és régi csoportnaplókkal is találkozhatnak. Egy óvodai csoportszoba-részletet is berendeztek a múzeum munkatársai, melyeket különböző játékokkal egészítettek ki. A tárlat anyagát Szeri Istvánné Ibolya, a Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete Szeged és Környéke Területi Kör vezetője gyűjtötte.
A kiállítás 2025. október 30-tól – 2026. június 21-ig látogatható.
Ügyfelem érdekében – Érdekességek a jogszolgáltatás történetéből kiállítás
A hazai jogszolgáltatás történetéről látható kiállítás a Fekete házban március 7-től. A tárlaton különböző érdekes történeteket, momentumokat mutatnak be országos és szegedi tekintetben az ügyvédi kamarák kapcsán. A látogatók megismerhetik a betiltott párbajok működését, Pipás Pista bűntetteit, valamint Szeged első olimpikonjának szomorú történetét is.
A Szegedi Ügyvédi Kamara 1875-ben jött létre – ez adta az apropóját annak a szegedi kiállításnak, melyen az országos és helyi jogszolgáltatás történetét mutatják be. A tárlat célja, hogy olyan ügyekbe nyújtson betekintést, melyek valamilyen szempontból különlegesnek számítottak az elmúlt 150 évben.
A kiállításon így szó esik például a párbajokról, melyek az igazságszolgáltatás egyfajta szürke zónájának számítottak: betiltották őket, de mégis voltak, akik párbajoztak különböző nézeteltéréseik rendezése érdekében. Az újságírók, írók körében is népszerű volt a lovagias ügyek ilyen jellegű elrendezése a 19. század végén: Ady Endre például három alkalommal is párbajozott – az 1899-es esete után 5 nap államfogház-büntetésre ítélték, melyet Szegeden töltött le. Szintén párbaj-helyzetekbe keveredett Gárdonyi Géza és Tömörkény István is – Tömörkény végül egyszer sem vívott meg ellenfeleivel, mert ügyvédei diplomatikusan el tudták simítani a konfliktusokat. A tárlaton bemutatnak egy eredeti párbajpisztoly-készletet és párbajtőröket is.
A látogatók megismerhetik a legendává vált Pipás Pista tetteit: a férfinak öltözött asszony a Szeged-környéki tanyavilágban gyilkolt férfiakat 1919-22 között, a bírósági eljárása azonban csak 10 évvel később kezdődött meg.
A kiállításon bemutatják Gönczy Lajos, Szeged első olimpikonjának történetét, aki jogvégzett emberként az 1900-as párizsi olimpián bronzérmet szerzett magasugrásban. Az olimpikon élete tragikusan ért véget: a doberdói harcokban hunyt el 1915-ben.
A tárlat alapját a Budapesti Ügyvédi Kamara vándorkiállítása adja, melyet szegedi anyagokkal egészítettek ki – így az ügyvédi kamarák működését országos szinten is megismerhetik az érdeklődők. A Móra Ferenc Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum anyagai mellett magángyűjteményekből is láthatnak válogatást a látogatók.
Az „Ügyfelem érdekében” című kiállítás március 7-től június 21-ig látogatható a szegedi Fekete házban.
Évfordulós illusztrációs kiállítás – Jókai Mór, József Attila, Nagy László évfordulós illusztrációs kiállítás
Évfordulós illusztrációs kiállítás nyílik a Fekete házban április 10-én, pénteken 16 órakor. A tárlaton a 4. Budapesti Illusztrációs Fesztiválra készült alkotásokat láthatják az érdeklődők, melyek Jókai Mór, József Attila és Nagy László munkáira reflektálnak.
Új időszaki kiállítás nyílik a szegedi Fekete házban április 10-én: a 4. Budapesti Illusztrációs Fesztivál kortárs munkáit mutatják be a nagyközönségnek. A tárlaton három klasszikus szerző alkotásaira reflektáló műveket láthatunk: Jókai Mór születésének 200., József Attila születésének 120. és Nagy László születésének 100. évfordulója apropóján készültek az illusztrációk 2025-ben.
A Budapesti Illusztrációs Fesztivál azzal a céllal jött létre 2019-ben, hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítson a magyar illusztrációs művészetnek. A nyílt pályázat három alapkategóriáján kívül minden évben pályázatot hirdetnek kiemelt, irodalmi évfordulókhoz kötődő szerzők művei kapcsán is. Ezzel az a céljuk, hogy az alkotókat ne csak gyermek-irodalmi, hanem felnőtt szépirodalmi művek illusztrálására is ösztönözzék. A fesztivál létrehozói úgy gondolják, hogy a klasszikus szerzők kortárs grafikai átiratai alkalmasak arra, hogy közelebb hozzák a mai olvasó-nézőhöz a szépirodalom alkotásait. Ezekből az alkotásokból jött létre a kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeummal együttműködésben, melyet most Szegeden láthatnak az érdeklődők.
A kiállítást április 10-én, pénteken 16 órakor nyitják meg a Fekete házban, mely egészen június 21-ig látogatható.
Reök – Regionális Összművészeti Központ
Popovics Lőrinc A fény felé című kiállítása
Az egyéni tárlat alkotója, Popovics Lőrinc Nádudvaron született, ám a Tisza-parti városban eltöltött több mint ötvenéves tevékenysége okán szegedivé avatja a szobrászművészt. Tanulmányait a Tábor utcai Képzőművész Körben, majd 1976 és 1980 között a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán végezte, amelyet követően 1990-91-ben a Magyar Iparművészeti Főiskola posztgraduális továbbképzésen is részt vett. Mesterei Fritz Mihály, Lapis András, és Rétfalvi Sándor voltak.
Március 20-án nyitó, A fény felé című új kiállítása minden eddiginél átfogóbban mutatja be az alkotó munkásságát, aki kezdetben lemezdomborításokat készített, majd idővel fémöntést, fafaragást is beemelte eszköztárába, ám hamar a kő vált meghatározó médiumává, és mindvégig az is maradt, az üveg előszeretettel való használata mellett. Anyagkezelésének jellemző arányait a REÖK kiállítása is felvillantja: andezit, bazalt, márvány, mészkő, gránit, szerpentinit mutatja a kő sokszínűségét. Plasztikái mellett éremművészeti alkotásai is megjelennek, sőt, még köztéren látható műveit is a palotába idézi a tárlat.
Munkáit az anyagok tulajdonságait tudatosan kiaknázva, egyúttal komoly, átfogó filozófiai háttérrel alkotja a művész, legtöbbször, zárt formákban fogalmazva. Legfrissebb műveiben a lágyabb sziluettetek felől a kristályosabb, élesebb formák felé fordult. Alkotásainak megkapó jellegzetessége a kontraszt, központi eleme maga a fény: tömör kő, organikus fa, emberkéz létrehozta, áttetsző üveg ötvözésén keresztül áttételesen a szellem és az anyag találkozását öntik kézzelfogható, szemet gyönyörködtető formába alkotásai. Legjelentősebb munkái, ahogyan a készülő kiállítás kurátora, dr. Nátyi Róbert művészettörténész fogalmazott, „időn kívüliek, modernségük ellenére archaikusak is, valami ősi, „özönvíz” előtti világból léptek át napjainkba.”
A kiállítás megtekinthető március 20 és április 26 között.
Kass Galéria
Válogatás Kass János zenei és irodalmi ihletésű grafikáiból
A Kass Galéria 1985-ben nyílt meg Szegeden a Vár utcában. A galéria Kass János szegedi születésű, Kossuth-díjas, kétszeres Munkácsy-díjas, Érdemes Művész és Kiváló Művész munkásságát mutatja be.
A Kass Galériában Kass János munkásságának jelentős sorozatai kerültek már bemutatásra, mint A kékszakállú herceg vára, Az ember tragédiája, a Biblia, a Hamlet, vagy válogatott művek a Fejek sorozatból. A fenti alkotások mellett egyéni grafikái is helyet kaptak a kiállítótérben.
1991-ben a Galéria alapterületének kibővítését követően nyílt lehetőség arra, hogy időszaki kiállításokat is be lehessen mutatni- kortárs képzőművészek alkotásaiból láthatóak folyamatosan időszaki kiállítások a Kass Galériában.
Állandó kiállítás – bejelentkezés és jegyvásárlás a Móra Ferenc Múzeumban pénztárában
Délvidék Ház
Homoktól a kőig – Szajkó István festőművész emlékkiállítás megnyitó
Szajkó művészetét a természet élménye, a táj és annak narratív elemei határozzák meg. Gyakran festett bicikliket, amelyek legismertebb motívumai közé tartoznak, így sokan a „bicikli festőjeként” is emlegették. Ezek a tárgyak nem csupán jelenetek a vásznon, hanem emlékképek: szimbolikus jelenlétük erős érzelmi és asszociatív réteget ad a kompozícióknak.
Műveiben gyakran alkalmazta a pasztelltechnikát, amelyben különleges finomsággal használta a színeket – a zöldek, kékek és sárgák árnyalatait –, de olaj- és vízfestékkel is dolgozott, sőt különféle anyagokkal is kísérletezett. Alkotásaiban a nyugalom és a fesztelen természetesség keveredik a benső, mélyebb érzésvilággal. Szajkó István több évtizedes pályafutása során számos egyéni és csoportos kiállításon vett részt Európa-szerte, különösen Jugoszlávia területén, valamint Németországban és Franciaországban is bemutatkozott. 2025-ben a veszprémi Dubniczay-palotában „ANZIX / Szajkó 70” címmel retrospektív kiállítás nyílt munkáiból, ahol több mint negyven alkotást mutattak be a korai tanulmányoktól a legutóbbi művekig.
Kritikusok és művészetkedvelők gyakran emelik ki Szajkó munkáinak belső líraiságát és emlékképeinek erőteljes érzelmi hatását. Festészetében a tárgyak – legyen szó egy bicikliről, egy fáról vagy egy tájról – nem pusztán ábrázolt elemek, hanem belső narratívák hordozói.
Szajkó István 2025. április 1-jén, 70 éves korában hunyt el. Halálát követően több helyszínen rendeztek emlékkiállításokat: a Szabadkai Városi Múzeum után a szegedi Délvidék Házban emlékezünk meg róla alkotásain keresztül. A kiállítás megnyitó március 26-án 18 órakor kerül megrendezésre.
A kiállítás a Délvidék Ház Újvidék termében 2026. április 26-ig, 9 és 16 óra között ingyenesen látogatható.
Kiss Kunszt Galéria
„A horizonton túl” – Szvath Zsuzsa festőművész kiállítása
2026. április 14-én 18 órakor nyílik meg Szvath Zsuzsa festőművész „A horizonton túl” című kiállítása a Kiss Kunszt Galériában Szegeden. A tárlat a fizikai és belső horizont határát vizsgálja, lebegő terekbe helyezett figurákon keresztül, a kortárs festészet egyedi, metaforikus-realista megközelítésében.
Hol végződik a látható, és hol kezdődik az érezhető? Amikor Szvath Zsuzsa festőművész alkotásai előtt állunk, megérinti a nézőt a csend. Nem a hiány csendje, hanem egy várakozással teli állapot, amely megelőzi a felismerést. A kiállítás címe egy spirituális átlépésre invitál. A kortárs alkotó festészetének lényegét a „metaforikus realizmus” fogalma ragadja meg a legpontosabban. A képek technikailag precízek, anyagszerűek, mégis minden motívum túlmutat önmagán. A festményeken szereplő alakok gyakran extrém magasságokban, lebegő szigeteken vagy végtelen vizek felett jelennek meg, mégis hiányzik belőlük a félelem vagy a szorongás.
A művész festészete azt az állapotot rögzíti, amikor a lélek felismeri: a mindenség nem ellenséges közeg, hanem megtartó háló. Csak az képes valóban messzire utazni, aki legbelül már hazaérkezett. Az alkotó tudatosan nyúl a Rückenfigur, azaz a háttal álló alak motívumához, amely a nézőt bevonja és a látvány részévé teszi. Nem kész történetet kapunk, hanem egy lehetőséget az azonosulásra. Hiszen nem mindegy, hogy a magányt választjuk, vagy a kozmosszal való teljes egységet. Az alkotásokon a fény nem külső forrásból érkezik, hanem a tárgyakból és alakokból sugárzik.
Szvath Zsuzsa művészetének a célja az, hogy kérdéseket ültessen el a nézőben. Hol húzódik a saját életünk horizontja? Milyen belső határokat vagyunk képesek átlépni? Szvath Zsuzsa festészete híd: a látható és a láthatatlan, a fizikai valóság és a szellemi utazás között. Ezen a hídon átkelni bátorság, amiért a jutalom maga a felismerés, hogy a horizont sosem a vég, hanem egy új kezdet.
Kiállításmegnyitó: 2026. április 14., kedd 18.00
A kiállítás kurátora: Bán Blanka művészettörténész
A kiállítás látogatható: 2026. április 14. – május 30 között.
SZTE József Attila Tanulmányi és Információs központ (SZTE TIK)
Karikó Katalin útja a Nobel-díjig és tovább – állandó kiállítás
Állandó kiállításon tekinthető meg a Karikó Katalin Nobel-díját jelképező Nobel-arcképes plakett az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ erre alapított kiállítási terében.
Mint ismert, Karikó Katalin az őt köszöntő 2024. április 16-i díszünnepségen hozta nyilvánosságra, hogy alma materének adományozza 2023-as fiziológiai és orvosi Nobel-díjának replikáját.
A kiállítás Karikó Katalin 2024. áprilisi látogatása alkalmával nyílt meg az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs központ (SZTE TIK) földszintjén az SZTE Klebelsberg Könyvtárban.
A Karikó Katalin életútját és tudományos elismeréseit bemutató tárlat anyaga 2024. szeptemberében kiegészült a Szegedi Tudományegyetem történetét felidéző dokumentumokkal, tárgyi emlékekkel, valamint az 1937. évi orvosi Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert olyan relikviáival, mint Amerikában használt lombikja, mellyel feltehetően az Actin és a Myosin fehérjék izolálását végezte és professzori talárja. A kiállításon interaktív táblák, kijelzők kínálnak bővebb betekintést a két Nobel-díjas kutató életútjába.
Kérjük, hogy csoportos látogatási igényüket előzetesen jelezzék! Az előzetesen bejelentkező csoportok számára ingyenes tárlatvezetési lehetőséget biztosítunk.
Az állandó kiállítás az SZTE TIK nyitvatartási idejében szabadon megtekinthető.
Hétfő – Péntek: 8.00-22.00
Szombat: 9.00-20.00
Vasárnap: Zárva
