A szegedi Dóm, ez a gyönyörű, monumentális templom hazánk egyetlen XX. században épült székesegyháza, a szegedi városkép igen jellegzetes eleme. Fogadalmi templomnak is nevezik, hiszen az 1879-es árvíz pusztítása után a szegediek egy fogadalmat tettek, hogyha sikerül újjáépíteni ősi városukat Szűz Mária segítségével, akkor az ő tiszteletére egy új, minden eddiginél monumentálisabb templomot állítanak.
A Nagyárvizet követően a templom építése is megkezdődött néhány évtized múlva. Bár az építkezés 1913 augusztusában indult, az első világháború miatt néhány évre rögtön le is állt. A Dóm tornyai csak az alsó három ablakig készültek el. A háborút követően az addig elhunyt építők emlékére a két toronyba fehér márványcsíkot helyeztek el – benne a Szózatból egy sort: „…az nem lehet, hogy annyi szív hiában onta vért…”, mellette a dátum: 1914–1918. Az ünnepélyes templomszentelést 1930. október 24-én tartják, a Csanádi Egyházmegye alapításának 900. évfordulóján. A gazdasági válság alatt a szegedi kézművesek, iparosok dolgoztak a templom építésén.
A leendő templom helyének kijelölése kapcsán is élénk vita zajlott, és végül, az akkor már a romos Dömötör-templom helyére esett a választás. A Dóm előterében áll Szeged legrégebbi építészeti emléke, a Dömötör-torony. Feltárt alapfalai a 11., alsó, román stílusú része a 12. századból, míg kora gótikus emeletei a 13. század második felében épültek, így ez Szeged városának legrégebbi műemléke.
A templom tervezésének két szakasza volt. Schulek Frigyes tervei voltak az elsők, ám forráshiány miatt azonban az igen ambiciózus terveket egyszerűsíteni kellett, ennek átdolgozását Foerk Ernő építész végezte el.
A Foerk Ernő tervei alapján felépült templom egy lombard stílusú tégla architektúrájú épület. A fő tornyok hangsúlyosabbak, magasabbak lettek, a Tisza nul pontjához képest 91 méter magasságúak. A két torony egy kicsit hátra lett csúsztatva, így a főhomlokzat vált hangsúlyosabbá.
A monumentális neoromán székesegyház hazánk 4. legnagyobb temploma, amely ötezer fő befogadására alkalmas.
A Magyarország második legnagyobb harangjának (86 mázsás) otthont adó templom toronyórájának számlapja is hatalmas. A Dómban megtalálható 9040 sípos francia rendszerű romantikus orgona pedig Európában a harmadik legnagyobb.
Hatalmas méretei mellett lenyűgöző az építészeti összetettsége: rengeteg árkád, oszlop és tornyok sokasága. A főkapu mellett két kisebb kapu helyezkedik el. Két oldalán a 12 apostol mozaik képe.
A templom belülről is lenyűgöző. A templomba lépve rögtön feltűnik a gazdag, színpompás faldíszítés, amely a XX. századi magyar művészet egyik legszebb alkotása. Festésében egy bizánci hatás mutatkozik meg ornamentális virágmotívumok alkalmazásával, amely kiegészül ó- és újszövetségi szentírási szakaszoknak és személyeknek az ábrázolásával. A fény, a Róth Miksa tervei alapján készült figurális, gondosan kimunkált üvegablakokon keresztül szűrődik be.
A számos freskó közül az egyik leghíresebb a Magyarok Nagyasszonyát ábrázoló, amelyen Szűz Mária a kisdeddel, a magyar koronával, a koronázási palásttal és jogarral látható. Alatta domborművek és szobrok váltakoznak, melyek a szegedieket, az árvizet, a kilábalást és a fogadalmat ábrázolják.
A Tisza felőli oldalon találjuk a Szent Kereszt-oltárt, mely 1924 és 1930 között főoltárként is funkcionált.
A szentély hátsó részén áll az 1932-bol származó baldachinos főoltár, melyet az első püspök, Glattfelder Gyula ajándékozott Szegednek. A szembemiséző oltár 1992-ben készült el. Falai üvegesek, így az előtte álló hívek és turisták láthatják benne Szent Gellért lábszárcsontját és combcsontját.
A szentély negyed gömb kupoláján a Szentháromság mozaikja található. Tekintetünket felfelé továbbvezetve megcsodálhatjuk a templom egyik legjellegzetesebb érdekességét, a mennyezeti boltíven található „Szögedi Szűrös Madonna”-képet, ahol cifra szűrben és szegedi papucsban látható Szűz Mária.
A templom kiemelkedő alkotása a Fadrusz-kereszt, melyet 1900-ban adományozott a művész a majdan felépülő templomnak. Az alkotás érdekessége hogy a művész önmagát köttette fel a feszületre, és fotósokat kért meg ahhoz, hogy egy sorozatképet készítsenek róla, melyek segítségével alkotta meg ezt a nagyszerű munkát.
A jobb oldali kereszthajóban látható Klebelsberg Kuno síremléke, érdekes módon a sírhely az altemplomban pontosan a síremlék alatt van.
A kupola seccóját 2000-ben alkotta meg Patay László. A Szentlélek eljövetele és kiáradása a magyar egyházra címmel.
A templom tornyát is meg lehet mászni, miközben míves harangja is megcsodálható. A 287 lépcsőfokot leküzdve kirajzolódik a Tisza-parti metropolis.
A templom műkincsei mellett érdemes megemlíteni a Dóm Látogatóközpontot az altemplomban, ahol 2016-tól egyháztörténeti kiállítást láthatunk, de különböző ideiglenes kiállításoknak is otthont ad.
Felújítása:
A fogadalmi templom felújítása 2014 nyarán kezdődött. A mintegy 2,1 milliárd forintos beruházás részét képezték többek között infrastrukturális felújítások, a baldachinos oltár áthelyezése és a belső templomtér renoválása, a látogatóközpont kialakítása az altemplomban, valamint a külső, sérült tégla- és kőfelületek javítása.
Megújult továbbá a Dóm tér U alakú épületegyüttesének bal oldali árkádsora, illetve a Nemzeti Panteonban elhelyezett szobrok is. A turisztikai pályázat jóvoltából mobilalkalmazás segítségével is bejárható a Dóm, valamint olyan különleges épületrészek is látogathatóvá váltak, mint a kupolakerengő, a fedélszék vagy a különleges térélményt nyújtó trifórium, vagyis a főhajóban az árkádívek felett végigfutó alacsony, nyitott folyosó.
A Dömötör-torony is megnyílt a látogatók számára, mégpedig a megmentett és bemutatható állapotban konzervált Aba-Novák Vilmos-freskókkal és az eredeti keresztelőkúttal.
Forrás:
https://kirandulastippek.hu/del-alfold/szegedi-dom
https://hu.wikipedia.org/wiki/Fogadalmi_templom_(Szeged)
https://www.delmagyar.hu/szeged-es-kornyeke/80-eves-a-dom-ter-tenyek-es-erdekessegek-tudta-3654655/
http://www.szentistvanetterem.hu/szeged-nevezetessegei/82-dom-fogadalmi-templom.html
