Szerb templom

Az ortodox szerb templom a Dóm tér északi oldalán, a Tisza partjához közel áll. A szerb közösség a mai Szeged területén több, mint fél évezrede van jelen. Az Oszmán Birodalom előrenyomulása miatt húzódtak északra, így érkeztek meg Szegedre a középkor folyamán.

A templom helyéről az első információk a XVI. századból származnak. Az egykori fatemplom Szeged 1686-os, török uralom alóli felszabadítása során megsemmisült. A szerbek nagy vándorlása során a mai templom helyén új templomot építettek, amit 1701-ben szenteltek fel.

A szerbek 18-19. században jelentős szerepet játszottak a város és a térség kereskedelmében. Elismertségüket mutatja, hogy eredetileg a vár területén építhettek templomot.

A jelenlegi, egyhajós, igen szép kivitelű, barokk stílusú templomot 1778-ban szentelték fel és Mürai Szent Miklós püspöknek ajánlották. Belső tere az ortodox előírásoknak megfelelő elrendezésű, központi eleme az arannyal dúsan díszített egyedülálló ikonosztáz, amely rokokó stílusban készült 1761-ben. Ez a világon egyedülálló ikonosztáz a híres ikonfestő, Jovan Popovic egyetlen fennmaradt műve. A rokokó stílusú, áttört csipkéjű, arannyal gazdagon mintázott 74 ikont tartalmazó ikonfal felső részét ismeretlen alkotó készítette el.
A nem túl ismert szlovák Jan Hodina készítette a mennyezeten látható, „A világ teremtésé”-t ábrázoló freskót. A kopt keresztények által készített egyiptomi szentkép, a Fekete Madonna az egyik legérdekesebb műalkotása a templomnak, amelyen Szűcs Mária és Jézus színesbőrűként lettek megörökítve.