A Gyergyói-havasokban, Marosfő közelében eredő folyó, hossza 725 km, ebből mindössze 48 km esik Magyarország területére. A vízjárása igen ingadozó, a makói vízmércén eddig mért legalacsonyabb (-100 centiméter, 1983) és legmagasabb vízállás (625 centiméter, 1975) között csapong. Ez különösen akkor okoz gondot, ha áradása a Tiszáéval egybeesik. Vízhozama is jelentősen változó, például 1970-ben egy éven belül mutatott 30 m³/s és 2500 m³/s értéket is. Torkolatától délre, a Tisza folyó vizében egy darabig látványosan keveredik a két folyó vize, mivel színük és az általuk szállított hordalék mennyisége eltér egymástól. Vadregényes, többnyire természetes állapotban fennmaradt ártéri erdeinek értékes a növény- és állatvilága. A Maros magyar szakaszának ártéri erdői a Körös-Maros Nemzeti Parkhoz tartoznak, ugyanitt a folyó román oldalán fekvő területek is. Történelmi jelentőségű a Maroson Szegedig úsztatott faanyag és különösen az erdélyi kőső szállítása, amelynek révén Szeged az ország egyik központi sóraktára volt.