Ásotthalom Szegedtől mintegy 30 kilométerre, nyugatra található, a magyar-szerb határ közelében. 2013 óta határátkelőhelyként is funkcionál. Környékére jellemző a vadászat és a szőlészet, mert a 19. század elején a futóhomokot […]

Ismerkedjen meg a kurgánokkal, az alföldi táj – szó szerint is – kiemelkedő értékeivel!

A park területét sáncárok és vesszőfonásos paliszádfal veszi körbe, a bejáratnál pedig háromszintes, fából emelt torony áll, ahonnan belátható az intézmény teljes területe. A parkba érkezőket látogatóközpont fogadja, ahol egy […]

Vendég a háznál, öröm a háznál – így tartja a mondás. Mi, mórahalmiak is vendégszerető emberek vagyunk.Van mire büszkének lennünk, van miért vendéget várnunk.

Algyő település Csongrád-Csanád megyében Szegedtől mindössze 10km-re, a Tisza jobb partján fekszik. Az Algyőhöz nagyon közel elhaladó 47-es számú országos főútvonal könnyed elérést biztosít a városhoz, valamint az ezzel majdnem egyező tengelyű Szeged-Békéscsaba vasútvonal és a közeli két közúti és egy vasúti híd biztosítja a közlekedés könnyedségét.

Algyőn, a Kastélykert utca 42. szám alatt várja látogatóit az EZERJÓFŰ Gyógy és fűszernövény kert, ami egy olyan fokozatosan bővülő növénygyűjtemény, amely élőhely szerint tematikusan csoportosítja a gyógynövényeket. Külön-külön mutatja […]

Szeretettel köszöntünk az Öttömösi Erdei Iskolában, amelyet a Dél-Alföld egy kis falujában találhattok meg. A táj a Homokhátság jellegzetességeit mutatja: árvalányhaj-rétek, pipacsos gabonaföldek, fehérre meszelt falú tanyák között vezet az út, s bármerre is jártok elkísér a pacsirta- vagy a fülemüleszó.

Makó első virágzása a 13. század második felére esett, amikor a Csanád nemzetséghez tartozó Makó bán lett a város földesura. A középkorban ezen a tájon sok kis falu terült el egymás közelében, ezeknek egybeolvadásával a 14–15. század fordulójára indult el a városias fejlődés útján. A 15. században a környék piaci központja lett.

Szabadka város a Vajdaság második legnépesebb városa, a hozzá tartozó településekkel együtt mintegy 150.000 lakosa van.

Röszke község Szegedtől 15 km-re délnyugatra, a Tisza gyálai holtága, valamint a szerb országhatár között helyezkedik el.

A magyar történeti hagyomány szerint a honfoglaló magyarság első országgyűlésének és törvényalkotásának helyszíne Ópusztaszer volt.

Pallavicini Sándor őrgróf által az 1879-es Nagyárvíz algyői károsultjai számára felajánlott területen jött létre, neve az alapító személynevét őrzi.

Magyarország legnagyobb kiterjedésű, 14 km2 nagyságú szikes tava, amelyet a 20. század első harmadában halastórendszerré alakítottak.

Durusma néven 1237-ben említi oklevél, ősi halásztanyából kialakult település, a hasonló nevű nemzetség bencés monostort alakított ki itt.

Eredetileg Árpád-kori település, Tapai néven 1138-ban említi egy oklevél. Tápét a magyarság történetében legelőször a Tiszán való átkelést biztosító rév tette ismertté.