Homlokzatának játékossága, bohókás mozgalmassága, aszimmetriája miatt a geometrikus szecesszió különös hangulatú példája ez a fölújított épület.

A szegediek ajkán az utóbbi évtizedekben Vasalóháznak nevezett épületet az 1845-ben alapított Szeged-Csongrádi Takarékbank építtette. Alakjáról kapta nevét. Messziről szemlélve vaskos formáit, historikus épületnek vélnénk. Hivalkodón mutatós, remekmívű sarki kupoladíszével,…

A Tisza Lajos körút egyik meghatározó épülete, Szeged legnagyobb méretű szecessziós stílusú, védett műemléke.

A majolika díszes, zöld-kék-narancs színekben pompázó Deutsch-palota Erdélyi Mihály építész tervei szerint 1900 és 1902 között épült.

A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt ferences templom és a mellette álló kolostor Szeged becses építészeti öröksége. A templomot több fázisban, meglévő, valószínűleg 12. századi elődjének felhasználásával emelték, késő gótikus stílusban.

A Belvárosi Mozi art deco stílusú épülete 1920-ban épült Sebestyén Endre műépítész tervei alapján. Ma ez az egyetlen filmszínház az országban, amely eredetileg is mozinak épült és megnyitása óta megszakítás nélkül így is üzemel.

„Szeresd felebarátodat … ” bibliai parancs héberül és magyarul olvasható az 1903-ban elkészült ÚJ Zsinagóga diadalívén. A magyar nyelv használata az épület tervezésében aktívan közreműködő tudós főrabbi, Lőw Immánuel.

A két fölsőipariskolai tanár háza példa arra, hogy a szecesszió új szellemisége termékenyítőn hatott a korabeli iparosság szemléletére is.

Az alföldi karakterű magyaros szecesszió jellegzetes homlokzati burkoló anyaga, a vörös klinkertégla, melynek szalagos díszekbe, íves keretezésekbe, tagolt párkányzatokba rendezett mustrái tekintélyt sugárzó megjelenést adnak az egykori fölsőbb leányiskola terjedelmes épületének.

A tornyát díszítő figura miatt Kakasos templomnak is nevezett épület 1884-ben készült el, Schulek Frigyes tervei alapján. Megépítése a Nagyárvíz utáni újjáépítést jellemző összefogás szép példája.

1936-ban a Szabadtéri Játékok alkalmával szólalt meg először Csúry Ferenc órásmester különleges alkotása.
A Dóm főkapujával szemközt álló épület felső szintjén látható zenélő óra a középkori egyetemek szimbóluma.

Az ortodox szerb templom a Dóm tér északi oldalán, a Tisza partjához közel áll.
A szerbek az Oszmán Birodalom előrenyomulása miatt húzódtak északra, így érkeztek meg Szegedre a középkor folyamán.

A kolozsvári egyetem Szegedre költözése után, 1922-ben a város 20 kh szántóföldet ajándékozott az egyetemnek füvészkert létesítése céljából.

A romjaiból életre keltett város egyik legszebb eklektikus-neobarokk épülete az 1883-ban megnyitott teátrum.

Az építész szegedi palotája nagyobb méretű, hivalkodóbb kivitelű, mégis szerényebb szabadkai párjánál, nem éri el annak nagyszerű stílusegységét, részleteinek kidolgozottságát.

A Dóm téren áll a város legrégibb műemléke a Dömötör-torony.
A 4. században élt Szaloniki Szent Demeter vértanú tiszteletére emelt templom maradványát a szegediek Dömötör-toronyként emlegetik.

A Szegedi Tudományegyetem 2004-ben átadott oktatási és konferenciaközpontja hat szinten, 25.000 m2 területtel áll a tanulás és ismeretterjesztés szolgálatában.

A Szent István tér déli oldalán áll a négyemeletes, szecessziós stílusban épült műemlék épület. Móricz József szegedi postai tisztviselő megbízása alapján Raichle Jenő Ferenc építette 1910 és 1912 között.

A mai Városháza a harmadik épület egyazon helyen, azonos funkcióval. Az első, szerény kivitelű épületet 1728-ban építették, ennek helyén a 18-19. század fordulóján Vedres István tervei szerint, már a mai alapterületen épült meg a második.

A szegedi zsidó temető az egykor és ma is itt élő zsidóság különleges helyszíne. Története, sírkövei, emlékművei nagyon jól visszatükrözik a közösség kultúráját, múltját, jelenét és mindenkori sorsát egészen a…

Az alapítás óta eltelt 130 év alatt a könyvtári állomány jelentősen gyarapodott, meghaladja az egymillió dokumentumot.

A Nyíl utca 43. sz. alatti napsugaras parasztház közvetlen a Nagyárvíz (1879) után, 1880-ban épült, így egyike a legrégebbi árvíz utáni alsóvárosi parasztházaknak.

A szegedi városkép reprezentatív palotasorának egyik különlegessége, amely elsősorban a téglaépítészet és a szecessziós építészi gondolkodás kivételes egymásra találása.

A várost elpusztító Nagyárvíz (1879) után a szegediek fogadalmat tettek egy nagyszabású katolikus templom megépítésére.

Magyar Ede építész harmincéves korában, 1907-ben építette meg a magyaros szecesszió példaértékű alkotását, a Reök-palotát.

A háromemeletes palota szokatlan tömegformálásával és egyedi homlokzati megjelenésével hívja föl magára a figyelmet.

A mai jellegtelen bérházról senki se gondolná, hogy egykor a szegedi szecesszió egyik legjelentősebb alkotása volt.

A Lipovszky testvérek, Henrik és József alkotása az 1837-43 között felépített, jó állapotban fennmaradt műemlék. A szép arányú zsinagóga Szeged legszebb klasszicista stílusú műemléke.

A kései szecesszió szegedi remeke a városképet hangsúlyosan alakító saroképület. Szertelenül mozgalmas homlokzatait a szecessziótól távolodni kényszerülő építészi fantázia szüleményének, és az eklektikához visszatérni kénytelen tervezői belátás józanságának köszönhetjük.

Az épület mai képe mutatja meg igazán, hogy mit vesztett a szegedi városkép, amikor a múlt század húszas éveiben, a ház tulajdonosai a költséges karbantartásra hivatkozva teljesen megfosztották szecessziós díszeitől a bérpalotát. Több utcás homlokzatát egykor gazdag szecessziós ornamentika díszítette.

Egy ipartörténeti különlegesség, az ország első vasbetonból készült víztornya fogadja a látogatót a Szent István téren.