Parkjaink, tereink, kertjeink, folyóink 21 találatok
  • Széchenyi tér

    A Tisza partján a 13. században felépült vár nyugati falai a mai Széchenyi téren húzódtak, az előttük elterülő kopár terület a várvédő katonaság gyakorlótereként és Fő piactérként szolgált.
  • Glattfelder Gyula tér

    Glattfelder Gyulát végakarata szerint Szegeden temették el a dóm kriptájában, a főoltár alá. 2001-ben teret neveztek el róla a városban.
  • Tisza

    A Tisza Magyarország leghosszabb folyója, a Keleti-Kárpátokban ered és az ország keleti felén keresztülhaladva Szerbiában egyesül a Dunával.
  • Indóház tér

    Az Indóház tér Szeged egyik kapuja, hiszen a vonattal érkezők nagy része itt érkezik meg a városba.
  • Gergő liget

    A Bertalan híd újszegedi oldalától indulva, közvetlenül a Tisza partján haladva a Maros torkolatáig érünk el rajta, közel 3 km hosszúságban közlekedve.
  • Dugonics tér

    A teret Dugonics András piarista pap-tanárról, az első magyar nyelvű regény (Etelka, 1788) írójáról nevezték el.
  • Aradi vértanúk tere

    A szabálytalan alakú tér közepén magasodik II. Rákóczi Ferenc szép arányú lovas szobra.
  • Erzsébet-liget

    Szeged legnagyobb parkja, mintegy 15 ha nagyságú, Újszegeden, a Belvárosi híd vonalában található.
  • Szent György tér

    A József Attila sugárútról nyíló Szent György tér nevét egy régi templomról kapta. A tér sugárút felőli oldalán, a 7. szám alatti Dózsa iskola helyén állt a Szent György-templom, amely még a XIII. században épülhetett.
  • Roosevelt tér

    A XX. század elején a Roosevelt téren tartották a makai piacot, amelynek helyét a harmincas években parkosították. Később a tér közepére hatalmas medence került, amelybe 1966-ban szökőkutat építettek.
  • Stefánia

    A múzeum mögött az egykori vár Mária Terézia kapujának maradványai láthatók.
  • Holt Maros

    A Maros egykori kanyarulatából, amelyet a folyószabályozás során, 1860-ban választottak le, egy több mint 4 km hosszúságú, 10-15 m széles holtág keletkezett.