Épített örökségünk 27 találatok
  • Fogadalmi templom

    A várost elpusztító Nagyárvíz (1879) után a szegediek fogadalmat tettek egy nagyszabású katolikus templom megépítésére.
  • Deutsch-palota

    A majolika díszes, zöld-kék-narancs színekben pompázó Deutsch-palota Erdélyi Mihály építész tervei szerint 1900 és 1902 között épült.
  • Schäffer-palota

    Az épület mai képe mutatja meg igazán, hogy mit vesztett a szegedi városkép, amikor a múlt század húszas éveiben, a ház tulajdonosai a költséges karbantartásra hivatkozva teljesen megfosztották szecessziós díszeitől a bérpalotát. Több utcás homlokzatát egykor gazdag szecessziós ornamentika díszítette.
  • Szerb templom

    Az ortodox szerb templom a Dóm tér északi oldalán, a Tisza partjához közel áll. A szerbek az Oszmán Birodalom előrenyomulása miatt húzódtak északra, így érkeztek meg Szegedre a középkor folyamán.
  • Református palota

    A háromemeletes palota szokatlan tömegformálásával és egyedi homlokzati megjelenésével hívja föl magára a figyelmet.
  • Szent István téri víztorony

    Egy ipartörténeti különlegesség, az ország első vasbetonból készült víztornya fogadja a látogatót a Szent István téren.
  • Ikervillák

    A két fölsőipariskolai tanár háza példa arra, hogy a szecesszió új szellemisége termékenyítőn hatott a korabeli iparosság szemléletére is.
  • Régi zsinagóga

    A Lipovszky testvérek, Henrik és József alkotása az 1837-43 között felépített, jó állapotban fennmaradt műemlék. A szép arányú zsinagóga Szeged legszebb klasszicista stílusú műemléke.
  • József Attila Tanulmányi és Információs Központ

    A Szegedi Tudományegyetem 2004-ben átadott oktatási és konferenciaközpontja hat szinten, 25.000 m2 területtel áll a tanulás és ismeretterjesztés szolgálatában.
  • Alsóvárosi templom

    A Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt ferences templom és a mellette álló kolostor Szeged becses építészeti öröksége. A templomot több fázisban, meglévő, valószínűleg 12. századi elődjének felhasználásával emelték, késő gótikus stílusban.
  • Városháza

    A mai Városháza a harmadik épület egyazon helyen, azonos funkcióval. Az első, szerény kivitelű épületet 1728-ban építették, ennek helyén a 18-19. század fordulóján Vedres István tervei szerint, már a mai alapterületen épült meg a második.
  • Bérház (Vasalóház)

    A szegediek ajkán az utóbbi évtizedekben Vasalóháznak nevezett épületet az 1845-ben ...