A kései szecesszió szegedi remeke a városképet hangsúlyosan alakító saroképület. Szertelenül mozgalmas homlokzatait a szecessziótól távolodni kényszerülő építészi fantázia szüleményének, és az eklektikához visszatérni kénytelen tervezői belátás józanságának köszönhetjük.
A szegedi városkép reprezentatív palotasorának egyik különlegessége, amely elsősorban a téglaépítészet és a szecessziós építészi gondolkodás kivételes egymásra találása.
A mai Városháza a harmadik épület egyazon helyen, azonos funkcióval. Az első, szerény kivitelű épületet 1728-ban építették, ennek helyén a 18-19. század fordulóján Vedres István tervei szerint, már a mai alapterületen épült meg a második.
Az oldal használatával beleegyezik a sütik (cookie-k) használatába az oldalon. A Weboldal egyes részei ún. "cookie"-kat használnak- kis fájlokat, amelyek az Ön hardverének merevlemezén tárolódnak, - adatfeljegyzés és az Ön azonosításának és további látogatásainak megkönnyítése céljából. Ön beállíthatja a böngészőprogramjában, hogy értesítést kapjon arról, ha valaki cookie-t kíván Önnek küldeni, és Ön határozhatja meg, hogy el kívánja-e azt fogadni. (Ne feledje, hogy a cookie-k el nem fogadásakor egyes Weblapok nem működnek tökéletesen, illetve előfordulhat, hogy Ön nem kap jogosultságot bizonyos adatokhoz való hozzáféréshez. A cookie-kal kapcsolatban további információt a www.cookiecentral.com címen találhat.)Ok