A mostani helyzetben talán kicsivel több időt szakíthatunk magunkra, illetve azokra a dolgokra, amiket eddig hanyagoltunk. Ilyen lehet például az olvasás. Következő sorozatunkban szeretnénk néhány tippet adni, hogy milyen könyveket érdemes elolvasni, vagy akár újraolvasni.
Viktória könyvajánlója: Hatalmas krimirajongóként mi mást is ajánlhatnék, mint Agatha Christie örök klasszikusát. A brit krimiírónő számos fantasztikus történettel örvendeztetett meg minket, amelyek közül talán a leghíresebb – a mindenki által ismert – Gyilkosság az Orient Expresszen.
A híres belga magándetektív, Hercule Poirot Isztambulból tér vissza Londonba az Orient Express nevű – a Közel-Keletet Nyugat-Európával összekötő – vonattal. A tél derekán járunk, mégis szinte minden hálófülke tele van, ami nem jellemző erre az időszakra. Az együtt utazó társaság igen vegyes: orosz hercegnő, olasz üzletember, angol katonatiszt, svéd hittérítő… Az egyik utas megkéri Poirot-t, hogy legyen a testőre, mert veszélyben érzi magát, nyers modora miatt azonban a magándetektív nem vállalja a felkérést. Még aznap éjjel a Balkánon egy hatalmas hóviharban elakad a vonat, és kiderül, hogy a férfi félelme nem volt alaptalan, hiszen reggelre holtan találják a hálófülkéjében. Poirot hamar elmélyül a nyomozásban, a hótorlasz miatt pedig több idő jut az utasok alapos kihallgatására. A legfontosabb kérdés természetesen: ki a gyilkos?
Agatha Christie fordulatokkal teli krimijében nem az utazáson van a hangsúly, a történet mégis utazás közben játszódik, a helyszín pedig egy – valóban létező – luxusvonat. A Nyugat-Európát a Közép-Kelettel összekötő Orient Expressz története a 19. századra vezethető vissza. Az 1880-as években indult útnak Párizsból a mai Isztambulba (akkori Konstantinápoly). A történelem során ez volt az első alkalom, hogy átszállás nélkül lehetett átutazni Európán. A luxusvonat Georges Nagelmackers üzletember nevéhez köthető, aki Amerikából hozta magával az ötletet. Úgy gondolta, hogy Európában is meg lehetne valósítani egy hosszú útvonalú járatot, amelyet minden kényelemmel, így hálókocsikkal is ellátnának, így megalapította a Nemzetközi Vasúti Hálókocsi Társaságot (CIWL).
Az Expressz az első öt évében – átszállással – a Strasbourg-Stuttgart-München-Bécs-Budapest-Temesvár-Orsova-Bukarest útvonalon haladt, majd 1888-ra elkészült az átszállás nélküli, Budapest-Zimony-Belgrád-Nis-Szófia vasúti pályaszakasz. Az első világháborúig élte fénykorát, utána a vesztes országokat kikerülve haladt. Egy idő után visszatért az eredeti útvonalhoz, majd a második világháború után elveszítette luxus jellegét, ugyanis az addig csak elsőosztályból álló kocsikhoz másodosztályúakat is csatoltak.
Az „igazi” Orient Express 1977-ben közlekedett utoljára Párizs és Isztambul között, de 2001-ig még járt Budapestig és Bukarestig. Az útvonal ekkor Bécsig rövidült, 2007-től pedig már csak Strasbourg és Bécs között szállított utasokat, végül 2009-ben teljesen eltűnt az európai menetrendekből.
Az írónő is utazott a luxusvonaton, egyes források szerint hatalmas hóviharba kerültek és elakadtak. Ez adta az ötletet a történethez, amelyet mindenképpen érdemes elolvasni, ha még nem tettük volna meg.
Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Orient_expressz
https://www.travelo.hu/tavol/20190113-orient-expressz-poirot-nyomaban-a-vilag-leghiresebb-vonatan.html
https://utazom.com/cikk/orient-expressz-130-eves-a-vonatok-kiralya
https://www.erdekesvilag.hu/utazas-a-legendas-orient-express-fedelzeten/
Kép forrása:
https://www.erdekesvilag.hu/utazas-a-legendas-orient-express-fedelzeten/
