Móra Ferenc nevét mindannyian ismerjük, számos verset, mesét, elbeszélést, regényt írt, ezenkívül könyvtárosként, muzeológusként és régészként is tevékenykedett. Alföldi régészeti feltárásokat szervezett, és emellett a szegedi kultúra fellendítéséhez is nagyban hozzájárult. Igazi polihisztor volt és a magyar ifjúsági irodalom talán legkiemelkedőbb alkotója.
Most azonban nem a munkásságáról lesz szó. Szegedi legendák sorozatunk legújabb részében Móra szövevényes szerelmi életét mutatjuk be.
Az 1879-ben Kiskőrösön született Móra Ferenc öt év jegyesség után 1902-ben vette feleségül Walleshausen Ilonát, akit már a házassága napján sem szeretett, inkább csak tiszteletből vette el. Házasságuk ideje alatt még jobban elhidegültek egymástól, mivel az asszony leginkább a konyha világában érezte jól magát: sütött-főzött, még szakácskönyvet is írt. Nem igazán érdekelte a férje, így ő eleinte az alkotásban, később pedig más nőkben kereste a boldogságot.
Az irodalomtörténet szerint Móra első szeretője egy barátjának – Domokos Lászlónak – a felesége, Lölbach Emma volt. Nem tudni, hogy Domokos úr tudott-e erről – feltehetőleg igen –, de Móra és Lölbach Emma szerelme beteljesedett. Később sok más szeretője is volt, mint például a makói kórházi főorvos neje, Dybisewszky Anna, vagy Gulácsy Irén, aki az író egyik legismertebb művének, az Aranykoporsó történetének alapjául szolgáló Szent Bonifác-legendát mesélte el neki. Múzsája volt továbbá Fischof Ágota, az első magyar szakképzett könyvtárosnő, akinek karrierje fellendülését is segítette. Fischof Ágota a Somogyi-könyvtárban gyakornokként dolgozott Móra és Tömörkény mellett, majd Móra javaslatára könyvtárosi főiskolát végzett Berlinben. Férjhez meneteléig, 1923-ig a könyvtár munkatársa volt. Az íróra azonban kétségtelenül Kalmár Ilona volt a legnagyobb hatással.
Móra Ferenc levelei
Móra Ferenc 53 éves volt, és az Aranykoporsó című regényét írta, amikor 1932-ben beköltözött a Zrínyi Szállóba Balatonföldváron. Itt ismerte meg a nála jóval fiatalabb, alig 30 éves Kalmár Ilonát, akiről az Aranykoporsó Titanilláját is mintázta. A vonzó külsejű és okos zsidó lány ekkor már menyasszony volt, de hamar szerelembe esett Mórával, aki azonban nem akart elválni, sem megakadályozni a nő házasságát, így viszonyuk egészen az író haláláig titokban maradt. Móra Ferenc a titkos kapcsolatnak köszönhetően egy egészen más ember lett, teljesen elvarázsolta a nő, akihez erotikus verseket kezdett írni. Kalmár Ilona végül férjhez ment, de kapcsolata az íróval nem szakadt meg, leveleztek egymással. „Románcuk” nagyjából másfél év után, Móra Ferenc halálával ért véget. A kis Tit – ahogyan az író hívta – ezután átadta a Móra Ferenc Múzeumnak a Móra által írt titkos leveleket és verseket azzal a feltétellel, hogy csak az ő halála után kerülhetnek nyilvánosságra. Ez 52 évvel az író halála után, 1986-ban következett be.
Walleshausen Ilona és Móra Ferenc 32 éven keresztül, 1934-ig, az író haláláig voltak házastársak.
Forrás:
https://wmn.hu/kult/51103-minden-aprosag-arannya-valik-amihez-hozzaer
http://www.borsonline.hu/test-es-lelek/elete-alkonyan-talalt-ra-fiatal-muzsajara-mora-ferenc/102396
https://www.kisalfold.hu/helyi-ertek/regenyujsag/mora-ferenc-titkos-szerelme-6206049/
https://nokert.hu/k-20161227-2352/1617/8/az-elso-magyar-szakkepzett-konyvtarosno-fischhof-agota
http://virtualis.sk-szeged.hu/tortenet/fischhof.htm
https://magyarnemzet.hu/kultura/titkos-levelek-a-mora-esten-7293125/
Képek forrása:https://index.hu/kultur/2019/08/15/mora_ferenc_kalmar_ilona_levelezes_csongrad_mi_videkunk/
https://mult-kor.hu/20140417_dokumentumok_mora_ferenc_titkos_szerelmi_eleterol
